Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

38 15-16. határidejét 15 napra leszállítani, az esperesi felterjesztés idejét! 'pedi^ 14 napról 8 napra leszállítani volna helyes. A 101. § így javítandó: „A helyetteslelkész javadalmát az esperes elnöklete alatt... stb." A 108. §-ban e szavak törlendők: Valamelyik egyházközségtől. A 109. §-ban az utolsó mondat így javítandó: A díjlevelet az esperes és a püspök megerősíti. A 123. §-ban az „utólagosan" szó törlendő. A tervezethez igen hasznos és szükséges függelék van csatolva, mely a lelkészi állással kapcsolatos jövedelmekre (államsegély) i vonatkozó rendeleteket közli. Kívánatos, hogy az erre való hivatkozás ne a szabályrendelet szövege között, hanem csillag alatt, az oldal alján közöltessék. Az egyházkerületi közgyűlés a jogügyi bizottság, illetve az egyházkerületi presbitérium javaslata alapján a lelkészválasztási szabályrendeletet a részletesen felsorolt változtatásokkal elfogadja. 16. A kerületi jogügyi bizottság bemutatja az egyházegyetem Tanítóválasztási Szabályrendelettervezetére vonatkozó s a bizottság részéről egész terjedelmében elfogadásra ajánlott Előadói javaslatot. Általános megjegyzésként el kell mondani e tervezetről, hogy készítője az egyházi törvények és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeleteinek alapos ismerete alapján állította ezt össze. Továbbá el kell ismerni azt is, hogy egészen kivételes pontossággal készült munka. Azonban a mondottak teljes elismerése mellett is maradnak benne megfontolásra váró kérdések. Természetes is. A tervezet elméletben — gyakorlati kipróbálás nélkül — készült. Nemcsak a tervezet új, hanem egyházi törvényünk is, melyre azt építeni kellett. Azonfelül pedig emberi munka. A legnagyobb aggodalomra az a tény ad okot, hogy ez a tanítóválasztási szabályrendelettervezet inkább a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeleteinek tömege alapján épül, mint autonóm egyházunk életérdekein. Amit eddig egyházunk iskolái tekintetében itt is ott is aggodalommal szemléltünk, azt most mind együt kapjuk meg itt paragrafusokba sűrítve. Lehetetlen attól a nyomasztó érzéstől szabadulni, hogy egyházunknak a tanítóválasztás terén talán már csak az az egyetlen joga van meg, hogy evangélikus vallású tanítót választhat. Ez a szabályrendelet — ha iskoláinkat esetleg még évtizedeken át egyházi iskoláknak nevezhetjük — bizonyítéka lesz annak, hogy tanítási szabadságunk, mellyel annyi letagadhatatlan szolgálatot végzett egyházunk a nemzet életébeh, ma már csak álomkép. Ha pedig egyházi iskoláinkat valamely kormányzat megszünteti, éppen ez a szabályrendelet győzi majd meg a késő kor történetíróját arról, hogy az államosítást végrehajtó kormányhatalom jogosan járt el, hiszen itt már alig van árnyalati különbség egyházi és állami elemi népiskola között. A következőkben az áttekinthetőség kedvéért megjegyzéseimet a tervezethez és javaslataimat a következő szempontok szerint foglalom össze: I. Elvi jelentőségű kérdések. II. Meggondolást igénylő intézkedések. III. Következetlenségek. IV. Ellentét a tervezet és az E. T. között. V. Feleslegesnek látszó intézkedések. VI. Szükséges változtatások a fogalmazásban. VII. Értelemzavaró sajtóhibák.