Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1940. szeptember
16 rek és a gyülekezetek felelősségének kiemelésével kezdi évi jelentését. Azok a beszámolók, melyek a földi hatóságoknak szólnak, lehetnek hangzatosak és hamisak, de az a beszámoló, amelyet az egyház feje, a Krisztus vár, csak a színtiszta igazságot foglalhatja magába. Ez a tudat hassa át az egyházmegyei közgyűlést. Az elmúlt évben az egyházi közigazgatás simán ment. A püspök canónica visitatiot tartott Hódmezővásárhelyen és fneglátogatta a mezőhegyesi gyülekezetet is. Az egyházmegye hitéletére jellemző adatokból megállapítható, hogy az istentiszteletek látogatottsága a múlthoz képest változatlan. Az úrvacsorával élők száma némi javulást mutat. Az erkölcsi magatartás tekintetében különösebb változás nincs. Részletes statisztikai adatokon alapuló beszámolót nyújt a jelentés az igehirdetés munkájáról. Kitűnik, hogy nagy gondot fordítanak nemcsak a nyilvános istentiszteletek ügyére, hanem az esperes az idevonatkozó egyházmegyei határozatok végrehajtását igen szigorúan ellenőrzi és megköveteli. A gyülekezeti evangéijzáaó és az ifjúsági egyesületi téli táborozások, melyek a KIE rendezésében folytak le, több egyházközségben jó szolgálatot tettek az igehirdetőknek a megszokott és sokszor már merevvé vált keretek tágítására. A szórványgondozás munkájában mind a megtartott igehirdetések száma, mind pedig az Pr szent vacsorájával élők száma emelkedett. Csökkent a múlthoz képest a szórványhívek látogatásának száma, azonban ez a kemény tél és az árvizek következménye volt. Sajnálatosnak tartja az esperes, hogy egyházi énekkar csak hat egyházközség működik. A presbitériumok általában teljesítik kötelességüket, de vannak még szomorú és szégyenletes esetek is. Egy presbiter pl. a községi képviselő-testületben az egyház, segélyezése ellen szavazót,) más helyen pedig két presbiter feljelentette papját felekezeti izgatás címén azért, mert a reformáció ünnepén szóvátette, hogy a tiszta evangélikus község vezetősége teljes egészében katolikus. Meg van a remény arra, hogy a jövőben az egész egyházmegyében arra való presbiterek jkerülinek az egyházközségek élére. A missziói egyházak helyzetében nincs változás. A szekták szerepe és jelentősége tovább csökken. A szegedi egyházközségben megkezdődött az új templom építése. Az egyházmegye és az egyházközségek tiszteletreméltó módon igyekeznek köztartozásaikat törleszteni. Noha ez az igyekezet nagy erőfeszítéssel jár, mégis már most is szép eredményre vezetett. A sérelmek között első helyen szerepelj a menhelyi gyermekek kihelyezése körül tapasztalható eljárás. Ezeket a gyermekeket vallásukra való tekintet nélkül helyezik ki és így' sokszor megtörténik, hogy egészen más vallású faluba kerül egy-két evangélikus gyermek. Ez nemcsak a lelkészi munkában okoz sok nehézséget, azáltal, hogy külön hitoktatást kell néhány, vagy esetleg egyetlen menhelyi gyermek részére tartani, hanem azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy a katolikus környezetbe került gyermekek idővel elvesznek az evangélikus egyházra nézve. Ezt a kérdést a többi felterjesztett sérelemmel együtt hivatalosan fogom megvizsgálni és a lehetőség szerint orvosoltatni. Itt azonban fel kell tennem a kérdést, megtörtént-e a vétkes presbitereknek az egyházi törvényekben megállapított büntetése, mert erről az esperesi jelentés nem szól. A pestmegyei felső egyházmegye vezetésében változás történt. Chugyik Pál aszódi lelkész egészségi állapotának megromlása miatt esperesi tisztéről lemondott és nyugalomba vonult. Az egyházmegye utódjául Zászkaliczky Pál fóti lelkészt választotta meg. Az új esperest a március 27-én, Budapesten tartott rendkívüli közgyűlésen iktatták' hivatalába és ugyanakkor búcsúztak az egyházmegye nyugalombavonuló esperesétől.
