Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1931. szeptember

9 meg szivünket. Az Antikrisztus felkelt és hadba szállt Krisztus ellen. Mi ugyan egy pillanatra sem kételkedünk, hogy ebben a harcban Krisztus lesz a győztes, de a küz­delem keserveit mi is érezzük és a harc sebeit mi is szenvedjük. Nálunk hála az Istennek és a magyar lélek öröklött józanságának, egyház üldözés­ről szó sem eshetik. De az egyenlő mér­tékkel való mérés hiányát mi. az evangé­lium hívei, jogosan felpanaszolhatjuk. Tíz év óta vagyok kénytelen ismételten rámu­tatni. hogy mostoha gyermekként bánnak velünk tulajdon hazánkban. Az ország ha­talmasai és hatalmaskodói kevés megér­tést és még kevesebb szeretetet mutatnak irántunk. Elbánásuk fáj, de kijelentem, hogy édesanyánk, a magyar haza iránt érzett köteles hűségünkön és szívesen adott szeretetünk melegén még ez sem változ­tat. Csak fáj, hogy velünk szemben az érvényes törvények kötelező parancsát nem [mindig teljesítik. Fáj, hogy még a segí­tésből is csak a gazdagok és a kedvesek dús lakomáztatása után megmaradt mor­zsákból vetnek nekünk is valamit csilla­pításul. Fáj. hogy legtöbbször még min­dig nélkülünk intézkednek rólunk. Fáj, hogy keservek árán szerzett önkormány­zatunkat az államsegély révén naponként nyesegetik. De legjobban fáj. hogy a fenn­álló és érvényes törvények nyilt mellőzésé­vel megengedik és elnézik, hogy ellenünk, protestánsok ellen, valamint a házasság érinthetetlensége, a családi élet tisztessége és a felekezi békesség ellen egyesek és tes­tületek templomokban és piactereken bün­tetlenül izgathatnak. Jólesik hinnünk, hogy a kormányválto­' zás egyúttal a rendszer és a lélek megvál­tozását is jelenti. Jólesik hinnünk, hogy .. az a .papi ember, aki az új kormányba a bennünket legközvetlenebbül érdeklő mi­niszteri székbe ült, velünk szemben is az jß evangélium lelkét fogja érvényesíteni. Jól­esik hinnünk, hogy minden cselekedeté­ben annak a tiszta tudata fogja irányíta­ni, hogy ő minden egyház és minden fe­lekezet és az egész ország minisztere és ; mint ilyen a felekezeti béke köteles őre, * a törvény és az államkormány előtt pedig fa vallások egyenlőségének é; viszo :o ,ságá­lnak hivatalos szószólója. Jóleúk hinnünk, hogy az új kormány a felekezeti ellenté­l teket és az ezekből folyó társadalmi fe­szültséget bölcs ráhatással és hathatós in­tézkedésekkel a mai nehéz időkben annyira szükséges benső béke érdekében megszün­teti és közjóra mielőbb orvosolja. Ha semmi más nem javalná is a belső békesség fokozottabb biztositását és megőr­zését. a mindinkább növekedő inség és a biatorbágyi szomorú és kárhozatos merény­letben jelentkező embertelenség kényszerít­heti nemcsak a kormányt, hanem az egész magyar társadalmat is a komoly és szere­tetbe ágyazott becsületes összefogásra. Olyan jelenségekkel állunk szemben, ame­lyek minden igaz embert, minden társa­dalmi intézményt, minden egyházat és az egész emberiséget együttes, összefogó, test­véries munkára kötelezik. Tisztelt Közgyűlés! Hogy az államkor­mányban meg lesz-e a rendszerváltozásra és a lélek változtatására irányuló törekvés, nem tudom, de hiszem. Azt azonban nem­csak hiszem, hanem tudom is, hogy evan­géliumi egyházunkra e nehéz időkben csak akkor virradhat kívánatos jobb jövendő, ha az evangélium igazaira támaszkodva hivatása kötelezettségeit tudatos tervszerű­séggel teljesíti. A közelmúlt tapasztalatai arra intenek, hogy ne kívülről várjuk meg­segíttetésünket, hanem a magunk belső erőire támaszkodjunk. Most kell átérte­nünk. hogy mit mond az apostol, mikor így szól: Mindent megbírok abban, aki engem erőssé tesz. Fii. 4. 13. A roska­dozó állam nem igen segíthet. A meg­riadt társadalom magával is tehetetlen. A szegénységgel birkózó hívek maguk is se­gítségre szorulnak. Egyházunk ma az Iste­nen kívül csak a maga hitére, életet ter­melő öntudatára és az evangéliumból be­léje oltott erkölcsi erőire támaszkodliatik. Ma át kel'l éreznie az apostol bíztatását: Merő örömnek tartsátok. testvéreim, ka különféle kísértésekbe estek, tudván azt. hogy h'tetek próbált a fása kitartást eredmé­nyez. A kitartásnak pedig legyen tökéletes cselekedete, hogy tökéletesek és épek le­gyetek műiden fogyatkozás nélkül. (Jak. 1. 2-4.1 És itt legyen szabad egy történelmi va­lóságra. és egy történelmi hivatásra irá­nyítanom a figyelmet. A történelmi való­ság az. hogy egykor az apostolok a mainál soúkal kedvezőtlenebb körülmények közt alakítottak gyülekezeteket, mint amilyenek i közt mi azok fenntartásáért kiizködünk.

Next

/
Thumbnails
Contents