Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1932. október
16 6. is beszél. Keviczky László kondorosi lelkészt, volt főesperest pedig lelkészi szolgálata félszázados fordulóján örömmel köszönti. A budapesti egyházmegye felügyelője megnyitóbeszédében az egyházi közigazgatás és törvénykezés kérdésével foglalkozott. Komoly felhívást intézett az egyház javadalmas tisztviselőihez, hogy illő önfegyelmezéssel és megbocsátó szeretettel igyekezzenek a fegyelmi ügyeket elkerülni. Az esperesi jelentés hangsúlyozza, hogy az egyházat külső és belső gondok ostromolják. Végzetes hiba, hogy Krisztus egyházai ellenségként állanak szemben egymással. Örömmel állapítja meg, hogy a templomok látogatása mindenütt megfelelő. A szegények gondozása és a betegek kórházi felkeresése intézményesen történik. A gyülekezetek látogatásakor tett tapasztalatai indították arra, hogy missziói körök szervezését szorgalmazza. A pesti felső esperesség felügyelője a hazafias érzésnek és az egyház hagyományaihoz való ragaszkodásnak szükségét hangoztatta és meleg szavakkal búcsúztatta el a tisztéről leköszönt Dr. iglói Szontágh Antal másodfelügyelőt. Az esperes jelentése örömmel emeli ki, hogy a gazdasági helyzet nyomasztó volta mellett is Nagytarcsa új temlomot emelt és harangokat szerzett be, Rákosliget is még ez évben befejezi templomát. Panaszkodik, hogy a hitélet hanyatlóban van, aminek egyik oka, hogy a heti és országos vásárokat vasárnap tartják. A közgyűlés melegen üdvözölte Margócsy István acsai lelkészt t. b. esperest lelkészi szolgálata negyvenedik évfordulóján. A pesti középső esperesség felügyelője arra a világjelenségre mutatott rá, amely mindenütt végtelen keserűséget okoz, hogy a népek, nemzetek, osztályok és egyházak nem akarják egymást megérteni. Ennek oka a krisztusi szeretet hiánya. E szeretet diadalát kívánja látni az egyházmegye közgyűlésén. Az esperesi jelentés szomorúan emlékezik meg az esperesválasztással kapcsolatban felmerült vitákról, perlekedésekről és személyi ellentétekről. A visszás életviszonyok között is örvendetes jelenségül emeli ki, hogy Abonyban fiókegyház alakult és hogy a vecsési hívek új templomát ünnepélyesen felavattuk. A pesti alsó esperesség felügyelője igen érdekesen fejtegette a mai világválság kérdését. Ez a válság voltaképen a kultura és méginkább a gyakorlati keresztyénség gondolatának válsága, Szerinte az egyháznak sürgősen bele kell kapcsolódnia a közéleti kérdések intézésébe. Az állam is másként fog velünk tárgyalni, ha nem a segélyezettet, hanem a morális erők segítő forrását látja bennünk. Emellett szükséges az egyházi élet belső megújulása is. Hithű, öntudatos egyháztagokat és ezektől építő munkát kíván az egyház. Az esperesi jelentés különösen az anyagi gondokkal küzdő egyházak helyzetének nehézségeit vázolja és az iskolafenntartók küzdelmes gondjaira mutat rá, Ezeknek tulajdonítható, hogy Apostag és Dunaegyháza lemondott iskolájáról. Az egyházmegyei jelentések mindegyike megemlékezik Gusztáv Adolf svéd király áldozatos egyházszeretetéről s emlékének kegyelettel hódol. Mindenütt kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a gazdasági viszonyok az egyháznak nemcsak külső, hanem belső életére is végzetesen hátrányosak. Dicséret és elismerés illeti meg híveinket, hogy mégis hősiesen állják a harcot, hordozzák az egyházfenntartás folytonosan nehezedő terheit és Istenben bízó szívvel várják a jobb idők felvirradásának kedves örömét.
