Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1931. szeptember

6 már. Nem kétséges áz, mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy e válságok eredője a Páris körüli békékben keresendő, nem kétséges az sem, mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy ezeknek a válságoknak a nyomán a lelkek oly eltévelyedése következett el, amely borzalommal tölt el minden emberi lelket, aggódással tölt el minden emberi keblet a jövő tekintetében. Az emberi lélek ez a mélységes eltévelyedése vezetett el a biatorbágyi borzalomhoz. Ez az emberi érzésből kivetkőzött lélekkel végrehajtott merénylet az egész emberiség ellen intéztetett s azok, akik ott áldozatul estek, az egész emberiségért pusztultak el. A borzalom és megvetés érzésével emlékezve meg az emberi mi voltból kivetkőzött cselekedetről, a fájdalom őszinte érzésének adok kifejezést az áldozatok elvesztése felett, a hozzátartozók iránt pedig együttérző meleg részvétünk nyilvánításának szükségességét érzem. E szükkeblő igazságtalan békék, a gazdasági életlehetőség alapjait megrendítve, így megrendítőjévé válnak a lelkek egyensúlyának is, aláássák a társadalmi rend és béke biztonságát, űzik és tisztítják az emberiséget a nagy kataklizma, a mai kultura teljes összeomlása felé. Én úgy érzem, hogy ebben a helyzetben kettős fokozott feladat hárul az egyházra. Fokozott feladata az egyháznak ma ébren tartani, teljes diadalra juttatni a minden emberi együttélés alapját képező istenfélelmet, másrészt az egyházak között és a saját egyház kebelén belül megtartani, erőssé építeni a lelki egységet. \ társadalmi rend alapjainak megrendülése, amint mondottam, egyrészt a gazdaO • <0 sági válság folytán következett be, de másrészt e felforgató eszmék második forrásaként hat a sovjet szerepe is, mert az általa képviselt eszmék kisugárzó hatása az, ami a gazdasági válság folytán megingott lelkeket izgalomban tartva saturálva, a mai társadalmi rend lelki és erkölcsi világát aként forgatja fel, hogy annak további épségben máradása hovatovább bizonytalanná válik. A lelkek egyensúlyának ezt a megingását csak az Istenben vetett erős hit és az evangélium szeretetet hirdető és gyújtó lelki emelkedettségé háríthatja el. Ugy látom, hogy a legutóbbi idők eseményei ezt a hitbeli erősséget nem hogy fokozták, de inkább gyengítették. Különösen annak a katasztrofális termésnek a nyomán, amely ez évben szerencsétlen országunkat sújtotta, egyszerűbb gazdaközönségünk lelke is megingott s aggódva tekintek a télen elkövetkező súlyos, gondterhes uapok sötét borujának és gondjának további rombolóhatása elé. Ezek az elgondolások adják ajkamra a kérő szót egyházunk lelkészeihez, egyházunk minden °gyes tagjához, hogy fogjunk fokozott munkával hozzá a lelkek megmentéséhez, erősítéséhez. Szálljon harcba az egész lelkészi kar, mi valamennyien a tévelygő lelkek megmentésére, legyen, mindenki hirdetője az Isten nagyságának, irgalmasságának, a Jézus Krisztus megváltó és megsegítő szeretetének, legyünk mindannyian szóval és cselekedettel hirdetői és példálói az igaz keresztyén testvéri szeretetnek, mert bizony mondom, nem a theoretikus viták s alkotmányjogi kérdések feszegetésenek idejét éljük, hanem elérkezett az Ur Jézus tanításának élettel és követéssel való hirdetése és vallásának ideje. Amikor valahol feltört válság eseményeinek a. registrálását s megoldásának a módját olvassuk, mindenütt és mindenki azt hirdeti ma, hogy a világot "sak a megértés, az összefogás, az egység mentheti meg. Igen ez valójában így is van. Ezt az egységet cs összefogást azonban csak egy az egész emberiség felett álló átfogó nagy eszme teremtheti meg, ez az átfogó nagy eszme pedig nem más. mint az Istenben vetett hit és az ebből folyó kiisztusi szeretet. Épen ezért ismét csak azt hirdetem, ne keressük azt. ne feszegessük azt, ami embert és embert, felekezetet és felekezetet, országot és országot elválaszt egymástól, hanem keressük azt, ami bennünk közös, keressük azt, ami bennünket összehoz, keressük azt, ami kezeinket öszszefogásra készti, keressük azt, ami bennünk nem alacsony, hanem ami a lelkünket felemeli, áldozatra képessé teszi. A szeretet kérő szavával fordulok azért a Kerület minden °gyes tagjához, tegyünk félre mindent, ami bennünket elválaszt, küszöböljük lelkeinkből ki mindazt, ami eltávolít, forrjunk össze az Isten igaz szeretetében s a krisztusi szeretet egységében. Ne egymás cselekedeteinek bírálatában ne jogok forrásának kutatásában, nem theoretikus tételek feszegetésében merüljön ki ttja a mi .selekvésünk, hanem félve az