Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1937. október
24 a csengődi missziói egyház pedig Bándi István segédlelkészt hívta meg lelkészéül. Üj munkásainkat szeretettel üdvözöljük és Isten kegyeimébe ajánljuk. A segédlelkészek körében a következő változások történtek: Detre László Mezőberényből Ceglédre Huszák József Kelenföldről Szegedre majd Makóra, Szende Ernő Vácról Kiskunhalasra, Kühn Ernő Aszódról Kelenföldre, Tóth Károly Cinkotáról Szegedre, Tessényi Kornél Kiskőrösről Aszódra, Lukács László Soltvadkertről Mezőherénybe helyeztetett. Eltávozott a kerületből Mayer Ödön orosházai-, külföldi tanulmányútra ment Kendeh-Kirchknopf György ceglédi segédlelkész. Lelkésszé avattam a következő végzett theológusokat: Bányai Sándort, Pribelszky Mihályt, Kuszenda Eleket, Szabó Vilmost, Korén Emilt, Benczúr Lászlót, Révész Istvánt és Kaiser Józsefet. Közülük Bányai Sándort Cinkotára, Pribelszky Mihályt Kondorosra, Szabó Vilmost Kiskőrösre, Benczúr Lászlót Ceglédre helyeztem. Korén Emil és Kaiser József külföldi tanulmányútra ment, Kuszenda Elek és Révész István elhelyezése most van folyamatban. Az új munkatársakat szeretettel köszöntöm, munkájukra Isten áldását kérem és bizalommal ajánlom őket a lelkészi kar szíves kartársi készségébe és támogatásába. A dunántúli kerületből kerületünkbe jött Winkler Lajos, ki előbb Pilisen volt s most Vácon teljesít szolgálatot. Jelentem, hogy a lelkészvizsgálatokat az elmúlt évben már az új egyetemes lelkészképesítő szabályzat rendelkezései szerint tartottuk. A kerületi bizottság három ízben tartott ülést. Segédlelkészeink közül a vizsga mindkét részét megállották a következők: Benkő István, ifjú Rimár Jenő, Kühn Ernő, Mekis Ádám, Lukács László, Szende Ernő, Tóth Károly és Nagy József. A vizsgálat első részét Kendéh-Kirchknopf György, Grünvalszky Károly és Stovicsek Gusztáv segédlelkészek tették le. Egyházi közéletünket fájdalmasan érintette az a nagy veszteség, amely D. Geduly Henrik püspök úr elhunytával a tiszai kerületet, de azzal együtt magyarhoni egész evangélikus egyházunkat is érte. Engedtessék meg nekem, aki őt ifjúkoromtól fogva iskolatársként és barátként ismertem, elmondjam róla, hogy Geduly Henrik tudásban, szívben, hivatásérzetben, vezetésre termett bölcsességben és életlátásban, a megértés, eltűrés evangéliumi lelkületében gazdag kegyelmi ajándékokat kapott Istentől. E kegyelmi ajándékokat mindenkor teljes készséggel adta önmagával együtt az egyház és haza érdekeinek szolgálatába. Kimúlását szívből siratjuk, emlékét mindig áldva-áldjuk! A tiszai egyházkerület, a gyászosan megüresedett püspöki széket Dr. Dómján Elek sátoraljaújhelyi lelkésszel, a tiszavidéki egyházmegye eseperesével töltötte be. Felszentelésének aktusát a tiszai kerület felkérésére én végeztem. Örömmel és bizalommal köszöntjük a tiszai kerület új püspökét! Adjon «neki az Isten erőt és áldást, hogy nagy elődei nyomán a régi nagy kerület püspökeként végezhesse egyházépítő szolgálatát. Mélységes fájdalommal vettünk részt a nemzet gyászában, mikor miniszterelnökét, néhai vitéz jákfai Gömbös Gyulát, ifjan, munkás élete delelőjén örök pihenésre kísérte. Az elhunyt miniszterelnök kevés részt vett az egyház munkájában, evangéliumi öntudatát azonban minidig kimutatta és büszke is volt reá. Őszinte fájdalommal sajnáljuk korai elhunytát és kegyelettel őrizzük emlékezetét. Szintén a nemzet halottjaként távozott közülünk a vasember, Dr. Pékár Gyula. Sokoldalú kultúrális és politikai munkát végzett, mindig és mindenütt hűséges, önzetlen és odaadó lélekkel. Büszkén emlegette, hogy evangélikus papok ivadéka. A Luther Társaság elnöki székében nem egyszer adta bizonyságát evangéliumi hithűségének. Kerületünkkel, mint az aszódi Petőfi-gimnázium felügyelő bizottságának elnöke, állt közelebbi összeköttetésben. Legyen áldott emlékezete közöttünk is!