Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1937. október

5 rtért hódít az az eszme,! hogy ezekkel ;a felforgató eszmékkel szemben immár az 3. • egyházaknak az összefogása és együttműködése szükséges. Megnyugtatónak tartom ezt a momentumot azért, egyrészt, mert ebben elfogadását látom annak .a miáltaluhk mindig hirdetett álláspontunknak, hogy a felfogásbeli különbség mellett is hitünknek, egyházainknak egy az alapja, az Evangélium és megnyug­tatónak látom ezt a helyzetet azért is, mert ebből bizton remélem, hogy az az agresszivitás, amely eddig a felekezetek közötti vonatkozásokban sajnosan fenn­állott, intenzivitásából veszíteni fog. Egyházunk belső helyzetében az elmúlt év a számunkra biztató megnyug­tató eseményeket is hozott. Elsősorban rá kell mutatnom arra, hogy zsinatunk munkálatai befejeződtek, a zsinaton megállapított törvénytervezetünk a közel­jövőben szenesítés elé, májd ennek alapján kihirdetésre kerül. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a zsinat által megállapított törvény­tervezetben én egyházunk helyzetét illetőleg egy tisztultabb, szisztematikusabb é;etalapot látok, mint volt a mostani egyházalkotmányunk. A lényeges különb­séget abban látom, hogy az eddig érvényben volt alkotmányunk az egyes köz­igazgatási, pénzügyi és törvénykezési kérdéseket nem szisztematikusan egymás­tól különválasztva tárgyalta, hanem egymástól el nem különítve, olyan össze­folyó rendszerbe rendezte, amely rendszer mellett az alkotmányjogunk rendel­kezseinek konkrét alkalmazása esetén minden alkalommal külön gondot kellett fordítani arra, hogy valamely rendelkezés hatálya mennyiben érvényes az elő­fordult esetre és nem-e vonatkozik az a rendelkezés az összefonódott alkotmány­jogi rendelkezések folytán olyan irányú kérdések szabályozására, amelyek nem egyeznek és nem kongruensek az egyes előforduló esetekkel. Gondolatomnak megvilágítására rá akarok mutatni arra, hogy az egyházi vétség és egyházi fegyelmi esetek összefonódottságának olyan rendszere volt, hogy minden egyes alkalommal a legeslegszorgosabb vizsgálatok után lehetett csak eldönteni, hogy valamely rendelkezése az alkotmányunknak nem csupán törvénykezési, de fe­gyelmi eljárás során is alkalmazható-e, vagy sem. Ezzel szemben az új zsinati törvénytervezet ama tagozódottsága, hogy külön tárgyalja egyházi életünk alap­ját képező alkotmányjogi kérdéseket, a közigazgatási kérdéseket, pénzügyi kér­déseket, az iskolai kérdéseket, valamint a törvénykezési és a fegyelmi szabályokat, a kezelés biztonsága szempontjából oly világosságot teremt, amely világosság módot ad arra, hogy annak a nyomán nemcsak egy egyházi jogász, hanem min­den egyháztagunk is abba a helyzetbe jut, hogy önmaga megállapíthatja a tör­vények helyes irányát és szándékát. Mindamellett, hogy ez az új alkotmány a -világosság és tisztánlátás növelésének helyes alapja legyen, szükségesnek látnám, de ez megfelel minden törvényhozási gyakorlatnak is, hogy az új törvény kihir­detésével kapcsolatban egy olyan általános és minden részletre kiterjedő rész­letes életbeléptetési rendeletet alkossunk, amelyben a törvény rendelkezései teljesen feldolgoztatván, részletes utasítáist tartalmazzanak minden lelkész és egyházi tisztviselő, de az egyháztagok részére is a jogok és kötelességek gya­korlása és teljesítése tekintetében. Olyan tartalmú és szerkesztésű egyetemes utasításra gondolok, amilyen részletes utasítást tartalmaz a nagynevű Székáts József püspök úr által összehívott bizottságnak az a munkája, amely általában , ;Bányakerületi utasítás" címen volt érvényben. Amint fentebb mondottam, szük­ségesnek tartom, hogy ez az utasítás elsősorban egyetemes jellegű, tehát az egyetemes egyház által összeállított és kiadott legyem, mert amennyiben ezt a végrehajtási rendeletet a kerületék bocsájtják ki, ismét megismétlődik az az eset, ami a bányakerületi utasítások történetében megállapítható, hogy egyes kerületek és az egyetemes egyház által kibocsátott szabályrendeletek új zsinati törvényünk egyes rendelkezéseit eltérően magyarázva, a törvény alkalmazása körül ismét bizonytalanságot találnánk. Természetesen amennyiben valamelyik kerületnek sájátos körülményei kívánják, az ^ezekre voantkozó utasítás meg­•alkotása az illető kerület feladata maradna.

Next

/
Thumbnails
Contents