Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1935. október

# Thirring János dr. (Békéscsaba) A munkáltató természetrajztanítás c. tanulmányában nemcsak e tanítás lényegéről szól, hanem a maga tapasztalataira is támaszkodva, érdekes és tartalmas összefoglalást nyújt a kérdésről. A budapesti gimnázium értesítőjeben. Remport Elek dr. vonzóan emlékszik meg Horatiusról. Két székfoglaló értekezést is közöl az értesítő. Kilczer Gyulának A kozmikus sugarakról szóló értekezése rendkívül világos, a kérdést kimerítő, tömör tanulmány. Fest Sándor dr. egyetemi m.-tanár Kapcsolatok Anglia és Magyarország között az Árpádok korában c. értekezése új adatokban és eredményekben gazdag kutatásainak pompás összefoglalása s széles körökben kelt érdeklődést. Nádor Jenő dr. (Szarvas) Rákóczi történelmi hagyatéka címen közli a nagy fejedelemről tartott lelkes, tanulságos előadását. A budapesti leánygimnázium értesítőjében Zelenka Margit dr. Kossuth Lászlónéról, az iskola cserkészcsapatának nagyasszonyáról, Kossuth Lajos édesanyjáról nyújt vonzó, igaz képet. Friedrich Ilona A játék mint a nevelés eszköze címen az érdekes gyermeklélektani kérdés pedagógiai vonatkozásait fejti ki tartalmasam Közérdeklődésre tarthat számot a III., IV. a és b. osztályos növendékek „Szembe-teájá"-nak gondolatmenete, amelyet Jablonowsky Piroska, Jeszeneszky Ilona és Zelenka Margit dr. adtak elő a februári szülői teaesten s amely a magyar nyelv tisztasága iránt való érdeklődést igyekszik felkölteni a szülőkben. — Az értesítő mellékletként közli Kapi-Králik Jenő ének- és zenetanárnak Magyar visszhang című, revíziós dalpályázaton elismerést nyert szép müvét Az aszódi reálgimnázium igazgatója nagy szeretettel írja meg elődjéről szóló megható emlékbeszédét, a békéscsabai 'reálgimnázium igazgatója a nyugalomba vonult Jéger József tanár rövid jellemrajzát adja. III. A nevelés és tanítás munkája. 1. Középiskoláink nevelő munkája kettős alapon: valláserkölcsi és nemzeti alapon nyugodott. a) A vallásos nevelésre nagy gondot fordítottak középiskoláink s az értesítők adataiból kitűnik, hogy e téren valóban komoly és eredményes munka folyt. Az ev. növendékek ősszel és tavasszal a gyülekezeti istentiszteleteken vettek részt, télen általában ifjúsági istentiszteletekben. A vallástanárok dicséretes igyekezettel, a gyermeki lélek komoly ismeretével szóltak az ifjúsághoz beszédeikben. Az iskolai ünnepek egy része szintén a vallásos nevelés céljait szolgálta s erre törekedtek az ifjúsági egyesületek közül a Gyámintézet, a Luther-Szövetség és a cserkészet is. Minden középiskolánk tartalmas iskolai ünnepek keretében ülte meg a reformáció évfordulóját. Békéscsabán ez alkalommal egyik kartársunk Luther bibliafordításának jelentőségét méltatta. Ugyanitt a hiterősítő napon a következő kérdéseket fejtegette négy tanár: A mi nevünk, Az evangélikusok helyzete Európában-, Két nagy ev. zeneszerző (Bach és Händel), Jézus alakja a festészetben. A szarvasi gimnázium belékapcsolódott a városban rendezett ev. napokba. Az aszódi reálgimnázium a leánynevelő-intézettel együtt 3 vallásos estét rendezett szép sikerrel. Bibliaórák minden középiskolában voltak. A budapesti leánygimnázium kedves ünnepe volt a karácsonyi vendéglátás. Igen szép tervet valósított meg két budapesti gimnáziumunk a két ref. gimnáziummal együtt: közös előadást rendeztek az ev. zeneköltészet három kiváló nagyságának: Bachnak, Händelnek és Schütznek emlékére a Zeneakadémián. A nem evangélikus vallású hitoktatókat tanári testületeink készséggé: támogat1 ták munkájukban. b) Evangélikus iskoláink nemes hagyományaképen a hazafias nevelésre szintén gondosan törekedtek s e cél szolgálatába állították az ifjúsági egyesületek egy részét és az írásbeli dolgozatokat is. Minden középiskolánk erős magyar szellemben nevelte növendékeit. Megünnepelték október hatodikát, március 15-ét, megtartották a Madách- és