Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1935. október

20 6. bírálta fölül s a bányai egyházkerületből a következő tanítókat részesítette se­gélyben; Brózik Károlyt Szarvason, Zelenka Istvánt Orosházán, Szeverényi Sa­mut Ácsán, Mertz Gyulát Apostagon 150—150: vitéz Kovács Jenőt Békéscsabán, Lukovitczky Endrét Békéscsabán, vitéz Csa-t a y Györgyöt Szarvason, Hanzó Mihályt Szarvason, Konyecsny Sámuelt Csanádapácán, Lipták Mihályt Szarvason, Moravcsik Lajost Tótkomlóson, Podani Jánost Szarvason, Palotay Lajost Vác­kisújfalun, Varga Gézát Mogyoródon. Sramkó Kálmánt Pilisen, Raífay Lajost Tápiószentmártonban, Hösz Andrást Dunaegyházán és Klenner Rezsőt Soltvad­kerten 100—100 pengő értékben. Az elmuilt közigazgatási évben! a 7210—1934. M. E. rendelet végrehajtása aktuálissá vált. Ez a rendelet a felekezeti népiskolai tanítók javadalmának az állami illetményhivatal útján történő kifizetését, illetőleg az evangelikus egy­háztagok iskolai adójának a községi adókkal való együttes kezelését teszi lehe­tővé. Az elmúlt évi kerületi közgyűlés nem ajánlotta az egyházközségeknek, hogy éljenek a rendeletben lévő lehetőségekkel. Anélkül, hogy tiltó rendelkezést hozott volna, rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek az együttes kezelés végre­hajtásában mutatkoznak. Amint az elmúlt évi tapasztalatok mutatják, alig egy­két egyházközség kérte az együttes adókezelést. Jelentem tudomásvétel végett, hogy a tanítóság képviselőiül a kerületi közgyűlésre a beérkezett szavazatok alapján Molnár János békéscsabai és Róth Kálmán aszódi tanítók választattak meg. Nevezetteknek a megbízólevelet és a meghívót kiküldöttem. Népiskoláink közül az elmúlt közigazgatási évben két iskolát adtunk át az államnak, illetve a községnek. Az egyik az apostagi egyházközség két tan/­erös iskolája. Apostagon volt két tanerős evangélikus, két tanerős katolikus és egy tanerős református elemi iskola. A három egyház iskoláját egységesen át­adta az államnak, olyan formában, hogy a személyi kiadásokat az állam, a do­logi kiadásokat a község tartozik fizetni. Az új állami iskola igazgatója az evan­gélikus iskola igazgatója lett. Az egyházközség lelkészének jelentése szerint az átadás az egyházra nézve megnyugtató viszonyokat teremtett. Még nem fejező­dött be teljesen a bényei két tanerős egyházi iskolának átadása. Az állam ezt az iskolát, mely az építkezés következteben hihetetlen nagy teherrel küzdött, nem akarta átvenni, de utasította a községet, hogy vállalja az iskolafenntartás gondját. Az egyházközség és a község között már létre is jött a szerződés, de hiányzik még a megyei jóváhagyás. Amennyiben ez megtörténik, Bénye igen nagy és az egyház belső életének fejlődését akadályozó gondoktól sza­badul meg. A népiskolára vonatkozó minden egyéb adat a népiskolai tanfelügyelő jelentésében foglaltatik. A hitoktatás menetéről a kerület hitoktatási felügyelője tett jelentést. A fel­ügyelő Dr. H. Gaudy László az elmúlt évben hosszabb ideig tarló betegsége miatt hivatalos szakfelügyelői látogatásait nem végezhette olyan mértékben, mint az kívánatos lett volna. Azonban a vallástanítás menetéről így is tiszta képet alkotott magának s jelentése szerint az egyházkerületben a vallástanítás rend­szeresen és kívánatosan folyik. Látogatást tett Aszódon, hol is a kerület gim­náziumában s leánynevelő intézetében Hamrák Béla vallástanár munkájáról megállapította, hogy az a legteljesebb elismerésre méltó. Budapesten a fiú- és leánygimnáziumban Dr. Sólyom Jenő s Ruzicska László valiástanííását figyelte meg s minden tekintetben rendben találta azt. Kiemeli, hogy különösen Buda­pesten felekezeti iskoláink evangélikus növendékeinek száma igen nagy mérték­ben emelkedett, úgyannyira, hogy Sólyom Jenő fasori gimnáziumi vallástanár keze alatt van olyan osztály is, amelyben 71 az evangélikus növendekek száma. Ez a tény arra a meggondolásra indíthatja az illetékes tényezőket, hogy az ilyen nagy növendékszámmal rendelkező iskolák vallástanári munkájának ellátásira

Next

/
Thumbnails
Contents