Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1935. október
20 6. bírálta fölül s a bányai egyházkerületből a következő tanítókat részesítette segélyben; Brózik Károlyt Szarvason, Zelenka Istvánt Orosházán, Szeverényi Samut Ácsán, Mertz Gyulát Apostagon 150—150: vitéz Kovács Jenőt Békéscsabán, Lukovitczky Endrét Békéscsabán, vitéz Csa-t a y Györgyöt Szarvason, Hanzó Mihályt Szarvason, Konyecsny Sámuelt Csanádapácán, Lipták Mihályt Szarvason, Moravcsik Lajost Tótkomlóson, Podani Jánost Szarvason, Palotay Lajost Váckisújfalun, Varga Gézát Mogyoródon. Sramkó Kálmánt Pilisen, Raífay Lajost Tápiószentmártonban, Hösz Andrást Dunaegyházán és Klenner Rezsőt Soltvadkerten 100—100 pengő értékben. Az elmuilt közigazgatási évben! a 7210—1934. M. E. rendelet végrehajtása aktuálissá vált. Ez a rendelet a felekezeti népiskolai tanítók javadalmának az állami illetményhivatal útján történő kifizetését, illetőleg az evangelikus egyháztagok iskolai adójának a községi adókkal való együttes kezelését teszi lehetővé. Az elmúlt évi kerületi közgyűlés nem ajánlotta az egyházközségeknek, hogy éljenek a rendeletben lévő lehetőségekkel. Anélkül, hogy tiltó rendelkezést hozott volna, rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek az együttes kezelés végrehajtásában mutatkoznak. Amint az elmúlt évi tapasztalatok mutatják, alig egykét egyházközség kérte az együttes adókezelést. Jelentem tudomásvétel végett, hogy a tanítóság képviselőiül a kerületi közgyűlésre a beérkezett szavazatok alapján Molnár János békéscsabai és Róth Kálmán aszódi tanítók választattak meg. Nevezetteknek a megbízólevelet és a meghívót kiküldöttem. Népiskoláink közül az elmúlt közigazgatási évben két iskolát adtunk át az államnak, illetve a községnek. Az egyik az apostagi egyházközség két tan/erös iskolája. Apostagon volt két tanerős evangélikus, két tanerős katolikus és egy tanerős református elemi iskola. A három egyház iskoláját egységesen átadta az államnak, olyan formában, hogy a személyi kiadásokat az állam, a dologi kiadásokat a község tartozik fizetni. Az új állami iskola igazgatója az evangélikus iskola igazgatója lett. Az egyházközség lelkészének jelentése szerint az átadás az egyházra nézve megnyugtató viszonyokat teremtett. Még nem fejeződött be teljesen a bényei két tanerős egyházi iskolának átadása. Az állam ezt az iskolát, mely az építkezés következteben hihetetlen nagy teherrel küzdött, nem akarta átvenni, de utasította a községet, hogy vállalja az iskolafenntartás gondját. Az egyházközség és a község között már létre is jött a szerződés, de hiányzik még a megyei jóváhagyás. Amennyiben ez megtörténik, Bénye igen nagy és az egyház belső életének fejlődését akadályozó gondoktól szabadul meg. A népiskolára vonatkozó minden egyéb adat a népiskolai tanfelügyelő jelentésében foglaltatik. A hitoktatás menetéről a kerület hitoktatási felügyelője tett jelentést. A felügyelő Dr. H. Gaudy László az elmúlt évben hosszabb ideig tarló betegsége miatt hivatalos szakfelügyelői látogatásait nem végezhette olyan mértékben, mint az kívánatos lett volna. Azonban a vallástanítás menetéről így is tiszta képet alkotott magának s jelentése szerint az egyházkerületben a vallástanítás rendszeresen és kívánatosan folyik. Látogatást tett Aszódon, hol is a kerület gimnáziumában s leánynevelő intézetében Hamrák Béla vallástanár munkájáról megállapította, hogy az a legteljesebb elismerésre méltó. Budapesten a fiú- és leánygimnáziumban Dr. Sólyom Jenő s Ruzicska László valiástanííását figyelte meg s minden tekintetben rendben találta azt. Kiemeli, hogy különösen Budapesten felekezeti iskoláink evangélikus növendékeinek száma igen nagy mértékben emelkedett, úgyannyira, hogy Sólyom Jenő fasori gimnáziumi vallástanár keze alatt van olyan osztály is, amelyben 71 az evangélikus növendekek száma. Ez a tény arra a meggondolásra indíthatja az illetékes tényezőket, hogy az ilyen nagy növendékszámmal rendelkező iskolák vallástanári munkájának ellátásira