Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1935. október

u 6. területén lévő két javítóintézetben összesen 28 evangélikus növendék részesült hitoktatásban s lelki gondozásban. — A Luther-Szövetség csak négy helyen működik eredményesen, — Az esperesi jelentéssel kapcsolatosan javaslom, hívja fel a kerületi közgyűlés az egyházmegyét, hogy a Gödöllő anyásításával kapcsolatos teendők közé a Veresegyházán gyermekeinket fenyegető testvérietlen magatartás káros hatásának elhárításáról is sürgősen gondoskodjék. A pestmegyei középső espcresség közgyűlésén dr. Mikler Gusztáv egyházmegyei másodfelügyelő megnyitó beszédében hangoztatja az egyes felekezetek közötti békességes jóviszony szükségességét. Amikor az egész világ békétlenséggel van tele, a Krisztus egyházainak kell a békesség és a szeretet péidaadóinak lenni. — Hangoztatja az evangélikus egyház belső életében is a békesség szükségességét s megállapítja, hogy e tekintetben az egyházmegyében az elmúlt év biztató jelenségeket tár elénk. Honéczy Pál esperes évi jelentésének kezdetén a családvédelem fontosságáról beszél és rámutat arra a körülményre, hogy a római katholikus egyháznak a vegyesházasságokkal kapcsolatos felfogása és gyakorlata a családvédelem elveinek egyáltalában nem felel meg. — Az esperes és alesperes az elmúlt év folyamán a legtöbb gyülekezetet meglátogatta. A hitélet és erkölcsi magatartás tekintetében a múlthoz képest változás nem "állott be. Az istentiszteletek, úrvacsorai alkalmak látogatottsága emelkedik. Több egyházközség panaszkodik a leventék vasárnapi foglalkoztatása és a vasárnapi vásártartás miatt. — Az egyházmegye belrnissziói programmjának megfelelően igen szép eredménnyel tartották meg minden gyülekezetben a gyülekezeti napot. — Ilyen alkalommal az egyházmegye lelkészei vendégszerepeltek más gyülekezetekben. — Általában örvendetesen fejlődik a bibliaórák, vasárnapi iskolák s más építési alkalmak látogatottsága. — Megállapítható, hogy a falusi gyülekezetekben szervezett egyesületi életet élni nem lehet, ezért nincs a Luther-Szövetségnek sem nagy sikere faluhelyen. — Inkább a városokban van Luther-szövetségi élet. — A szórványgondozás ez évvel is intenzivebb lett. — Mind több és több szórványhelyen szervezik meg a rendes istentiszteleket és a hívek látogatását. Az egyházmegye belrnissziói tervezete a jövőben még nagyobb gonddal fordul e fontos kérdés felé. — A hitoktatást rendesen végzik. Pilisen, Cegléden, Albertiben és Irsán önálló hitoktatókra lenne szükség. — A szekták terjedése megállt. — A tápiósápi és tápiósülyi pünkösdisták csatlakozása az egyházmegye életének nevezetes s már a felsőbb hatóságokat is foglalkoztató eseménye. — Az egyházmegye anyagi viszonyai nem javultak ebben az évben sem, ami az általános gazdasági bajokkal magyarázható. Az egyházi köztartozások tekintetében sok gyülekezetben igen nehéz a helyzet. Ezzel magyarázható az, hogy alapítványok nem keletkeztek az elmúlt évben, bár különféle adományok szépen folytak be. A pestmegyei alsó esperesség közgyűlésén dr. báró Kaas Albert egyházmegyei felügyelő menyitóbeszédében a szabadságeszmének korunkban tapasztalható változásáról elmélkedik. A XIX. század liberálizmusa látszólag teljesen felszabadította az egyént, de nem tudta megvédeni az új helyzetben. Ezért nyílt lehetősége a szabadságellenes felfogás táborának a reakció olyan nagy erejű érvényesítésére, ami az egyéniséget már megsemmisítéssel fenyegeti. Ma a „vezér-elv" uralkodik mind szélesebb körben, az egyéniség elvész, és belemerül a vezetett tömegbe. Egyházi viszonylatban ez a változás azt jelenti, hogy a protestantizmusnak az egyéniségekre épített rendszere hátrányban marad a katholicizmusnak a „vezér-elven" nyugvó történelmi berendezkedése mellett. Nekünk azonban kötelességünk védekezni a reformáció egyik nagy értékét támadó korszellem ellen, mert Krisztus vallása az egyént kereste, Krisztus azt mondta „legyen a te hited szerint". Luther egész működése is az egyéni szabadság védelmét célozta, természetesen aláhelyezve az egyént a Krisztus rabságának. Nem lehet tehát vezérünk más, csak egy, a Krisztus. Bakay Péter esperes évi jelentésének elején az általános helyzetképet vázolja.