Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1934. október

58 nyok miatt ezek azonban kevéssé fejlődtek. A legnagyobb fejlődés Békéscsabán volt; itt az iskola csaknem annyi összeget fordított szertárai (elsősorban a fizikai szertár) fejlesztésére, mint a többi intézet együttvéve (Békéscsaba: 3172.52 P, a többi 4 kerületi középiskola: 3470.47 P). A tanítás eredménye a következő: megfelelt 84.5%, javítóvizsgálatra utasítva 10.2%, osztályismétlésre 5.2%. A tanítás munkája iránt kivált a budapesti intézetekben mutattak nagy érdeklődést az iskolai hatóságok; a többi intézetekben a főigazgató-miniszteri megbízott és a testnevelési szakfelügyelő hivatalos látogatásán kívül alig volt látogatás. A nyíregyházi reálgimnázium igazgatója tanulmányi célból fölkereste a szarvasi, békéscsabai, budapesti iskolákat; a két utóbbit másodízben 5 kartársával s az iskolai zenekarral, az ifjúsági zenekarok érdekében rendezett körútján is meglátogatta. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen részt vett a budapesti főgimn. s a békéscsabai reálgimnázium. A békéscsabai a földrajzi versenyen a 2., a budapesti a latinból a 2. helyen aratott győzelmet; a budapesti dicséretet nyert a magyar irodalomtörténetből a 2., a történelemből a 3., a szépirodalomból a 3. helyen. 3. A testi nevelés minden iskolánkban eredményesen folyt. Az ifjúsági sportegyesületekben eleven volt az élet. Vívást is tanítottak Budapesten és Békéscsabán. III. A tanulók. 1. Statisztikai adatok: a) Középiskolai tanulók száma: Beiratkozott 1737 nyilvános, 38 magántanuló, összesen 1775 fiú; 445 ny., 67 magántanuló, összesen 521 leány, együtt 2296 tanuló. Vizsgálatot tett: 1720 fiú, 508 leány, összesen 2228 tanuló. b) A vizsgálatot tett tanulók között evang. 46.3%, ref. 14.5%, r. kat. 25.53%, izr 12.72%, egyéb (unit. gör. kat., gör. kelt., bapt.) 1.2%. c) Anyanyelvük: magyar 97.3%. d) A magyar anyanyelvűek közül legtöbben tudtak németül, aztán tótul, angolul, franciául. e) A szülők foglalkozása: gazdasági p. 12.7%, ipari p. 16.75%, kereskedelmi p. 17.5%, közlekedési p. 8.22%, értelmiségi (köztisztviselő, pap, tanár, tanító, másféle érteim.) 24.2%, katonai p. 2.5%, nyugdíjas tisztv. 6.6%. f) A tanulók közül az iskola székhelyén lakott 64.3%, a vármegyében 22.1%, más vármegyében 12.6%. elszakított területen 1.2%. g) Vidékről bejárt (vonaton, autobuszon, stb) 20.1%. 2. A tanulók egészségi állapota jónak minősíthető. 3. A tanulók az ifjúsági körökben élénk munkásságot fejtettek ki. Minden iskolánkban megvolt a Gyámintézet, több helyütt a Luther-Szövetség; megvolt az önképzőkör, a Segítő-Egyesület, az énekkar, a cserkészet, a sportkör; zenekar volt Budapesten és Békéscsabán. 4. A tanulók segélyezésére nagy gondot fordított minden iskola, a) A szegényebb tanulókat ellátták könyvekkel csekély tagsági díj ellenében, a budapesti főgimnáziumban teljesen ingyen is számos tanulót, b) füzetekkel (Békéscsaba), c) ruhával (6 tanuló, Békéscsaba), d) tejjel vagy kakaóval (Budapest, fiúfőgimn., e) tandíj- és vizsgadíjban is részesítették őket (Budapest, fiúgimn.). f) Tandíjmentességben és mérséklésben több száz tanuló részesült; az elengedett összeg 18.012.50 P és a budapesti fiúgimn. tandíjkedvezménye: teljes mentességben 18 tanuló, kedvezm. részesült 105 tanuló. Teljes tandíjat fizetett 77.2%, teljesen tandíjmentes volt 4.6%, részben tandíjmentes 18.2%. IV. Érettségi vizsgálatok. Érettségi vizsgálatot tett 148 fiú, 25 leány, összesen 173. Kitüntetéssel érett 6.4%, jelesen 15.6%, jól 22.5%, érett 48.5%, javítóvizsgálatra utasítva 6.4%, ismétlésre 0.5%.