Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1934. október

20 osztályának vizsgálatán tett tapasztalata megerősítette a szakfelügyelőt abban a nézetében, hogy a Batizfalvy—Bereczki-féle Hit és erkölcstant legyőzhetetlen nehézségei miatt ki kellene vonni a használatból. A kecskeméti egyház területén végzett vallásoktatásnak különösen külső körülményei ellen több kifogást tesz: a hitoktató nem tud énekelni, és így a középiskolai növendékek éneket nem tanulnak. Felkérte az egyház vezetőségét, hogy a jövő tanévtől kezdve a kántor lássa el az énektanítást. A vizsga idejét, valamint a hetenként kiszolgáltatott órák számát illetőleg is kifogásai vannak a szakfelügyelőnek. Az általa tett kifogásokat az egyház presbitériumával közöltem. Ami a valláserkölcsi életfelfogás gyakorlati megvalósítását illeti, annak tükörképét a jótékony intézetek, valamint az egyháztársadalmi szervezetek munkája állítja elénk. Örömmel állapítom meg, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is egyházunk minden gyülekezetében folyt a jótékonykodás és az építés áldott munkája. Szegénységünk nem engedte meg, hogy olyan mértékben álljunk a szűkölködő és elhagyatott testvérek szolgálatára, amilyen mértékben az evangéliumi szellem és a saját lelkünk vágya is kívánná, de a beérkezett jelentésekből azt a meggyőződést merítettem, hogy híveink a szeretet oltárán igen sok helyen még erőn fölül is áldoztak. Erről egész külön jelentést lehetne összeállítani, de én csak a legfontosabb ügyekre szorítkozom. A szarvasi Luther Árvaház nehéz anyagi gondokkal küzködött ugyan, mert az évi segélyei nagyon leapadtak vagy teljesen el is maradtak, mégis 62 árvát gondozott. Ezek közül 12-őt a belügyminisztérium, 5-öt pedig a gyulai állami gyermekmenhely utalt be. Huszonkét gyermek teljesen ingyenes volt. Mivel az egyházak és a magánosok adományai megcsappantak, az igazgatóság kénytelen volt 15 árvát elbocsátani, hogy a többit megtarthassa. Egy árva évi eltartása mintegy 240 pengőbe kerül. Kívánatos volna, hogy tehetősebb gyülekezeteink vagy egyháztagjaink egy-egy ilyen árva eltartásának költségeit ajánlják fel a Luther Árvaháznak. A békéscsabai árvaház az ottani diakonissza-intézet gondozása alatt az aggok házával kapcsolatosan működik. A gondozottak száma 61, az internátusi növendékek száma 16, a kiképzés alatt álló és kiképzett diakonisszák száma 27, az aggok száma 7. Az állam a gyermekek közül tizenötöt utalt be. A többi gyermeket a város 3000 pengős évi segélyéből és közadakozásból tartják el. Közadakozásból az elmúlt évben 4750 P és 63 q búza folyt be. A diakonisszák magánápolással is foglalkoznak, és pedig az elmúlt év folyamán 390 éjjeli és 380 nappali szolgálatban. Az evangélikus leánykört is diakonissza vezeti. A Fébe diakonissza nőegylet tagjainak száma az ifjúsági kör tagjaival együttesen 512. Az intézet élén áll a főnöknő és a főtestvér, valamint a lelkész. Az intézetben felavatott diakonissza van 38, diakonisszajelölt 50, diakónus 2. Budapesten kívül evangélizáló munkát folytatnak a bányakerületben Rákospalotán, Pestújhelyen, Kispesten, Pesterzsébeten, Ácsán, Aszódon, Újpesten, Rákoskeresztúron, Kiskőrösön, Alberti-Irsán és Hódmezővásárhelyen. Az egyletnek saját könyv- és papírkereskedése, valamint nyomdája van, lapjai a Fénysugár és a Kisharang. Külön kell megemlítenem a Luther-Szövetséget, amelyről összefoglaló jelentést van szerencsém a közgyűlés elé terjeszteni. Ugyanilyen külön jelentést adott be az evangélikus ág évi munkájáról a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége is. E jelentéseket legalább kivonatban jegyzőkönyvi függelékképpen közlöm a nyilvánossággal. Nagy segítséget nyújt a budapesti hívek evangélizálása terén a norvég misszió, melynek vezetője Johnson Giesle lelkész az elmúlt évben is nemcsak szóval, hanem írásban megjelent munkáival is kiválóan szorgalmatoskodott. A norvég misszió kápolnája most is a budapesti hívek evangélizálásának szolgálatában áll.