Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1934. október

15 látására folyósított. Az egyházmegye területén az elmúlt közigazgatási évben 6. a magyar egyház kőbányai templomának harangját október 31-én, a kelenföldi egyház templomának Krén Margit által adományozott és Rakssányi Dezső által készített művészi oltárképét december 10-én, a pesterzsébeti templom orgonáját pedig ezév pünkösdjén adták át istenes rendeltetésének. Ez örvendetes alkotó munka sajnálatos ellenképe az a súlyos anyagi helyzet, amelyben Vác, Pesterzsébet, Kelenföld, Kispest és Csepel küzködik a templomépítésből maradt adóssággal. Reményünk az, hogy az egyház híveinek meg nem rendülő egyházszeretete és áldozatkészsége ezekkel a terhekkel is eredményesen fog megbirkózni. A csanád-csongrádi egyházmegye felügyelője dr. Purgly Emil, ny. miniszter, megnyitójában örömmel állapítja meg, hogy új élet indult az egyházmegye egész területén. Kiemeli, hogy evangélikus vallásunk a szeretet és önfegyelmezés vallása. Ezek nélkül az egyházi szolgálatot senki sem gyakorolhatja eredményesen. Buzdítja az egyház élén állókat az építő munkára, a híveket pedig az elöljárók iránt való tiszteletre. A főesperes jelentése az Actio Catholicaval foglalkozik, amely az egyház földi érdekeit munkálja. Szembeállítja vele az Actio Evangelicat, amely az evangélium lelkét, szellemét kívánja e földön is erősíteni. Megállapítja, hogy a gyülekezetekben mindenütt céltudatos, lelkiismeretes munka folyik. Hódmezővásárhelyen az évek óta betöltetlen lelkészi állást betöltötték. Mezőhegyes önálló egyházi ellátást nyert, Pitvaros adminisztrátort kapott, Nagyrév és vidéke misszióvá szervezkedett, a szentesi és mezőtúri lelkészek helycseréje zökkenés nélkül megtörtént. Az esperes az egyházmegye valamennyi gyülekezetét meglátogatta és mindenütt bibliaórákat, vagy erősítő előadásokat tartott. A belmissziói munka rendszeresen folyik, minek következtében a szekták visszafejlődésben vannak. A pestmegyei felső esperesség közgyűlésén a főesperes megemlékezett arról, hogy a régi nagy pestmegyei egyházmegye tíz évvel ezelőtt oszlott három egyházmegyére, hogy egyházépítő hivatását eredményesebben betöltse. Az erre irányuló munka mindenütt gyümölcsöző volt, mert az elmúlt tíz év alatt a felső egyházmegye területén öt äj templom épült, többet tataroztak és orgonával .haranggal láttak el. Pedig a gazdasági viszonyok mind jobban bénítják az egyházépítés munkáját. A lelkészek és tanítók azonban teljes buzgósággal töltik be hivatásukat. A hitélet mindenütt emelkedőben van, de több egyházban, különösen Aszódon, általános a panasz, hogy a vasárnapi nagy hetivásár miatt a délelőtti istentisztelet aránylag néptelen. A belmisszió gyakorlása élénk, minek következtében a szekták terjedése szünetel. Az esperesi jelentés panaszkodva említi meg, hogy az Actio Catholica következtében híveinket az elhelyezkedésben és a hivatalokba való jutásban feltűnően hátráltatják. A pestmegyei középső esperesség másodfelügyelője, dr. Mikler Gusztáv Luther Márton születésének 450. éves ünnepéről emlékezve, buzdítja a híveket, hogy az evangéliumhoz méltóan viselkedjenek. Különösen szükséges azonban, hogy a lelkészek és tanítók, de mindazok, akik vezetésre vállalkoztak, jó példával járjanak elől a békesség keresésében és az evangélium szeretetében. A felekezetközi viszonyokról szólva rámutat arra, hogy a békétlenség főoka a reverzálisok hajszolása. Ha ez megszűnnék, sokkal több békesség volna a társadalomban, az egyházban és a nemzet életében egyaránt. A főesperes évi jelentése annak a tíz esztendőnek termésére mutat rá, amely tíz év a nagy pesti egyházmegye részekre szakadása óta telt el. Fájlalja, hogy az egyházmegye érdemes felügyelője, dr. Lehóczky Antal betegségéből még máig sem épült fel annyira, hogy az egyházmegye ügyeinek vezetésébe régi buzgósággal és egyházszeretettel részt vehetne. Az egyházmegye