Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1933. szeptember

50 III. FÜGGELÉK. Középiskolai kerületi tanfelügyelői jelentés az 1932—33. iskolai évről. Középiskoláink 1932—33. évi állapotáról a következőket jelenthetem; A) Középiskolák és leánykollégium: I. Fiúközépiskolák (gimnáziumok és reálgimnáziumok). Az elmúlt 1932—33. iskolai évben az egyházkerület főhatósága alá tartozó négy fiúközépiskolában a vizsgálatot tett tanulók száma 1739 (1799J* volt. E létszámból Aszódra esik 376 (370), Békéscsabára 471 (503), Budapestre 597 (646), Szarvasra 205 (310). Az 1739 tanuló közül rendes volt 1662, magántanuló pedig 77. Buda­pesten nem volt egy leánymagántanuló sem, Békéscsabán csak egy, Aszódon és Szarvason 40 (47). Vallás tekintetében következőképen oszlottak meg a tanulók: evangélikus 753 (747), református 229 (228), unitárius, anglikán, baptista 9 (9), róni. katli. 505 (553—558), gör. kath. 7 (9), izraelita 236 (253—268). A felekezetek szerint való megoszlás azt mutatja, hogy a katholikus tanulók létszáma körülbelül egy osztály létszámával megfogyatkozott, amit valószínűleg újabb iskolák megnyitásának tulajdoníthatunk. A leánymagántanulók közül volt ev. 12 (9), ref. 6 (4), r. k. 16 (10—7), izr. 6 (4). Tanulmányi előmenetel tekintetében volt jeles 234 (199), jó 407 (455), elégséges 810 (805), egy tárgyból kapott elégtelent 197 (245), két tárgyból 26 (124), több tárgyból 55 (81—89). Ismétlő volt 54 (67—64). Örvendetes dolognak tekinthető, hogy a jelesek száma lényegesen gyarapodott és a több tárgyból bukottak száma meglehetősen csökkent. Aszódon és Budapesten két tárgyból egy tanuló sem kapott elégtelent, míg Békéscsabán és Szarvason 26 (24—(147). Ujabban a két tárgyból bukottak nem tehetnek javító vizs­gálatot. Ez okozza a feltűnő eltéréseket. Remélhetőleg a tanári testületek között ebben a tekintetben is egységes vélemény fog kialakulni. Sikeres érettségit tett 152 (145—201). Jelesen 25 (18), jól 58 (54), érett 69 (73), javításra utasíttatott 13 (21), ismétlésre 5 (3). Az érett ifjúság száma a leánykollégiuméval együtt (35) 152-t tesz ki, ami ugyan jelentékeny csökkenés az előző évi számokhoz képest (191—255), mindamellett nem lehet egyháznak és államnak szem elől tévesztenie a tanult ifjúság elhelyezkedésének nehéz kérdését. Az iskolákban működő összes tanárok száma 79 (86—91), akik közül rendes volt 62 (59). Az iskolák összes bevétele volt 502.461 P (576.983), összes kiadása 500.640 P (568.100). Az összes tanári fizetés 256.240 P (297.553). Ebből az állam fizetett 182.523 P-t (233.525—252.537), az egyház pedig 73.717 P-t (64.028—75.765). Lakáspénzekre pedig 64.984 P-t (69.908—73.549). A befizetett összes nyugdíjjárulék volt 26.339 P (25.329). Tandíjakból (beiratási, üzemi és iskolafenntartási díjjal együtt) befolyt 233.660 P (236.732 —185.000). Az összes dologi kiadás volt 56.335 P (68.098—71.184). Az elengedett tandíj összege volt 17.035 P (18.494—23.428). A fenti adatokból az tűnik ki, hogy az iskolák bevétele, de kiadása is csökkenőben van. Fájdalmas dolog, hogy az állami támogatás egyre kisebbedik, minek hiányát az iskolafenntartók egyrészt a tandíjbevételek emelé­sével, másrészt a dologi kiadások és tandíjmentesség csökkentésével iparkodnak erejük­höz képest pótolni. Budapesti gimnáziumunkat és leánykollégiumunkat nagy gyász érte Dr. Bexheft Ármin, a kiváló orvos és egészségtantanár tragikus halála által. Elhunyt ugyanennek az iskolának nyugalmazott tanára, Dr. Tóth Kálmán is, nyugdíjba vonulásának ötödik évében, aki az iskolában 37 éven át végzett buzgó és eredményes munkát. * A zárójelben levő számok az előző évi állapotot jelzik.

Next

/
Thumbnails
Contents