Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1933. szeptember

31 és váohartyáni szórványokat. Ugy Veresegyháza, mint Váchartyán hajlan- 16—17. dóknak nyilatkoztak a csatlakozásra és a lelkész fizetéséhez való hozzájárulásra. Veresegyháza évi 250 pengőt, Váchartyán-Örszenfcmiklós pedig évi 100 pengőt ajánlott fel; ennek ellenében azonban kikötötték, hogy a lelkész Veresegyházán évenként 18, Vádhartyánon pedig 4 istentiszteletet köteles tartani, azonfölül hetenkint egy napot Veresegyházán a hitoktatásnak és belmissziónak tartozik szentelni. Ezenkívül kikötötték, hogy ha a veresegyházi egyház a gödöllői központi egyháztól kiválni szándékoznék, ahoz a gödöllői egyház feltétel nélkül hozzájárulni tartozik és Váchartyán is fenntartotta magának a szabad választási jogot afelett, hogy idővel VeresegyIházálhoz csatlakozhassák vagy továbbra is a missziói egyház kötelékében maradjon. A gödöllői egyház f. évi szeptember 10-iki közgyűlése megállapította a missziói lelkésznek javadalmát 1550 pengő készpénzben, megfelelő lakásban és ia helyben szokásos stóladíjban. Ennek alapján kéri a gödöllői miszsziói egyház megalakulásának engedélyezését. A pestmegyei felsőegyházimegye elnöksége a gödöllői egyház kérvényét azzal a javaslattal terjesztette fel a kerületi közgyűléshez, hogy a missziói egyház megszervezéséhez azzal a feltétellel járuljon hozzá, hogy az egyház a lelkészi javadalmat megfelelő természetbeni lakáson kívül 1600 arany koronában biztosítsa. A kerületi közgyűlés kimondja, hogy mivel Veresegyháza és Váchartyán csak azzal a kikötéssel voltak hajlandók csatlakozni a gödöllői missziói központihoz, hogy attól bármikor újra kiválhatnak és mivel a bivány tervezetben nincs fedezet a lelkésznek Veresegyházára kötelezőleg kikötött évi közel nyolcvanszori kiszállására, a kerület a gödöllői missziói egyház megalakításának anyagi feltételeit biztosítva nem látja; ezért a gödöllői fiókegyháznak missziói egyházzá való alakítását nem engedélyezi. Felhívja azonban a pestmegyei felsőegyházmegyét, hogy esperességi segédlelkészi állás szervezésével és a segédlelkésznek Gödöllőre leendő állandó kihelyezésével igyekezzék a gödöllői, veresegyházi, váchartyáni és a többi szórványbeli hívek lelkigondozását és az ev. tanuló ifjúság hitoktatását biztosítani. 17. A hatvani evang. és református hívek között 1902-ben egyezség jött létre, amely szerint az ottani ev. híveket a református egyház lelkésze gondozza és az ev. hívek által a református egyház pénztárának fizetett egyházi adóból 73 rész az evang. templomalap javára helyeztetik el gyümölcsözőleg. Minthogy a ref. egyház ezen egyházhatóságilag jóváhagyott egyezség dacára sem volt hajlandó a köteles 1h részt az evang. hívek többszöri megkeresése dacára evang. istenüszteleti és hitoktatási célokra kiadni, az evangélikus közgyűlés a ref. egyházzal vialó egyezséget felmondta. Ennek folytán felmerül! a hatvani ev. hívek és tanuló ifjúság miként leendő gondozásának kérdése. Minthogy nemcsak Hatvanban, Ihanem Egerben, Gyöngyösön és azok szórványaiban is élnek gondozatlan ev. híveink, szükségesnek látszik Hatvanban missziói központ létesítése. Mivel azonban >az így szétszórtan élő híveink három egyházkerület teriileién fekszenek, egyetemes felügyelőnk az egyetemes egyház által szervezendő missziói egyház gondolatával foglalkozik. Erre nézve kéri egyházkerületünk határozatát, hogy a hatvani missziói egyháznak az egyei eines egyház által leendő létesítéséhez hozzájárul-e. A közgyűlés határozatilag kimondja, hogy készséggel hozzájárul ahhoz, hogy a hatvani missziót az egyetemes egyház létesítse.