Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1925. szeptember

40 i » 49—50. javaslata alapján az egyetemes felügyelő elnöklete alatt összeülő püspöki konferencia megadja ? Az egyházmegyék tárgyalva a kérdést, a felvetett eszmét a békési.és budapesti egyházmegye magáévá tette, a csanád—csongrádi egyházmegye azon módosítással hajlandó elfogadni, hogy az engedély csak a külföldi stipendiumok élvezésével járó külföldi tanulmányozásnak legyen előfeltétele, a pesti középső egyházmegye azon nézetének adott kifejezést, hogy meg nem akadályozható külföldi tanulmányaiban az a theologus, aki saját költségén folytatja külföldön tanulmányait s csak mint kívánalmat fejezte ki, hogy a stipendiumot élvező külföldön tanuló theologusok ezen stipendiumot az egyházi főhatóság tudomásával élvezzék, de a felügyelet ne a korlátozó cenzúra szellemében gyakoroltassák, hanem a fakultás és a püspöki kar karöltve mozdítsák elő az arra érdemes ifjaknak külföldre jutását, — az arad—békési, a pest megyei alsó és pestmegyei felső egyházmegye pedig az eszmét elvetette. A pesti felső egyházmegye szükségesnek tartaná, hogy az egyetemes közgyűlés küldjön ki egy bizottságot, amely a külföldi stipendiumokat számba vegye s a jelenleg csekély értékű stipendiumoknak legalább ideiglenesen leendő összevonására nézve tegyen jelentést. A közgyűlés az egyházmegyék határozatait felterjeszti az egyetemes közgyűléshez. Megkeresi egyszersmind a kerület az egyetemet aziránt, hogy a magyarhoni ev. theologusok részére szolgáló alapítványok felkutatása és biztosítása céljából küldjön ki valakit a külföldi egyetemekre, hogy ott személyesen vegye számba az ev. theologusok javára szolgáló stipendiumokat, nehogy azok lassacskán elkallódjanak és egyházunk számára végkép elvesszenek. 50. Az egyetemes felügyelő a kerületek megnyilatkozását kéri abban a kérdésben, mi legyen a lelkész részéről az eljárás, ha olyan más egyházbeli jegyespár kér tőle egyházi megáldást, amelynek frigyét a saját egyháza bármi okból meg nem áldja? A kérdés hozzászóllás végett az egyházmegyékhez leküldetvén, az arad— békési és békési egyházmegyék oda nyilatkoztak, hogy a lelkész más vallásúak frigyét ne áldja meg, míg a többi egyházmegye azon nézetének adott kifejezést, hogy evangélikus lelkész a hozzá egyházi áldásért folyamodó más vallásúaktól ezt a kérelmet meg nem tagadhatja, ha azok kérelmüket nyomós okokkal indokolják. Az ily természetű funkciók végzésénél azonban a lelkész a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal járjon el. A közgyűlés az egyházmegyék határozatait azzal terjeszti fel az egyetemes közgyűléshez, hogy e kérdésnek egyetemes rendezését tartaná célszerűnek.