Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1925. szeptember

6 válna az, amit az apostol ezen levelében a szeretetről mondott, úgy szilárdan meg volna alapozva az emberiség békéje. Egyházunk híveinek földi javakat nem adhat, sőt ellenkezőleg híveitől várja az áldozatkész adományokat Ellenben szent kötelessége a lelkiekről való gondoskodás; ennek hivatott apostolai pedig lelkészeink, akiktől joggal elvárhatjuk, hogy híveiket nemcsak szóval, de saját példájukkal is a szeretetnek oly módon való gyakorlására tanítsák, amint az az idézett szentírási helyen meg van írva. Ez legyen a szakadatlanúl gyakorolt kura pasztorálisnak legfőbb feladata és meg vagyok róla győződve, hogy abban a gyülekezetben, amelyben a lelkésznek sikerült híveinek szívében az igazi szeretetnek érzelmeit kicsíráztatni és kifejleszteni, ott a hívek nemcsak lelkészükkel fognak mindig a legjobb egyetértésben élni, hanem az egymásközti béke is állandó otthont fog találni, a közerkölcsök meg fognak javulni és Isten országa el fog következni. Ezt az ideális állapotot megteremteni csakis az egyház és iskola vállvetett munkálkodása képes oly módon, hogy a munkának előkészítése és a talajnak feldolgozása már az iskola feladatát képezi. Már a zsenge gyermekkorban kell az ifjúság szívébe az igazi szeretet érzelmeit beoltani és a minden iránt annyira fogékony ifjúságból azokat a hibákat és rossz tulajdonságokat kiirtani, amelyek a szeretet érzelmének érvényesülését már eleve kizárják. Ha a talaj ily irányban kellően elő van készítve, úgy lelkészeinknek rendkívül meg lesz könnyítve az az áldásos munka kifejtése, amelyre ők már akkor vállalkoztak, amikor a papi pályára léptek. Nagyon előrehaladt koromra való tekintettel, nincs kizárva annak lehetősége, hogy már nem lesz alkalmam többé e székből egyházkerületünk egybegyűlt igen tisztelt képviselőihez szavaimat intézhetni és ezért tekintettel arra a mind sűrűbben tapasztalható áldatlan jelenségre, hogy egyes lelkészek egyházukkal és híveikkel folytonos hadilábon állnak, hogy a gyülekezetnek belbékéje soha meg nem szűnő civakodások folytán helyre nem állhat, sőt előfordult olyan eset is, hogy tisztán anyagi érdekből a lelkész saját gyülekezetével perbe szállott, kérve-kérem lelkészeinket, hogy elsősorban saját maguk szívleljék meg Pál apostolnak intelmeit a krisztusi szeretet gyakorlásáról, keressék és találják meg azt az utat, amely a kölcsönös megértéshez és kibéküléshez vezet és járjanak elől jó példájukkal a szeretet és béke gyakorlásában és kérve-kérem iskoláink összes lelkes és buzgó tanítóit és tanárait, valamint az egyházunk vezetésével és gondozásával megbízott összes lelkészeinket, hogy működésüket mindig a szeretet és békesség szellemében folytassák és azoknak gyakorlását a gondjaikra bízott kisdedek és felnőttek egyik legfőbb kötelességévé tegyék. * * *