Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1930. október

29 összege volt 15.327 P (16.365). Tanulmányi tekintetben elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy a legújabb miniszteri intézkedés, mely azt a határozatot tartalmazza, hogy a reálgimnáziumokban a latin nyelv tanítása csak a harmadik osztályban kezdődjék, növeli a zavart iskoláink belső életében és tanulmányi rendjében. Aszódi reálgimnáziumunk már a jövő évben a latint az I. o.-ban nem fogja tanítani, míg a békéscsabai reálgimn. értesítője ebben a tekintetben nem nyújt semmiféle tájékoztatást. Ha ez a tanulmányirend megvalósul, akkor még kevesebb kilátás lesz arra, hogy a megoldásnak azon egyedül helyes módja, melyet Dr. Raffay Sándor püspök úr hirdet, hogy t. i. a középiskolák felső osztályaiban bifurkáció létesüljön és a görög vagy valamely modern nyelv taníttassék fakultatíve, megvalósuljon. Az újabb intézkedések csak növelik a bizonytalanságot iskoláinkban, melyre helyesen mutat rá a budapesti gimn. értesítőjében. Annál meglepőbb a kultuszminisztérium azon intézkedése, mellyel a gimn. és reálgimn. VIII. o.-ban érvényen kívül helyezi a legújabb tantervi intézkedést és az utasítást és ismét érvényre emeli a régi tantervet és utasítást. Az új tantervet még meg sem próbálták a gimn. és reálgimn. VIII. o.-ban és már is belátták annak tarthatatlanságát. Ezek a gyors egymásutánban következő intézkedések sok zavart okoznak tanügyünkben. Hozzájárul a nehézségekhez még az is, amit a szarvasi igazgató kifogásol, hogy az új tankönyvek drágák és nem is felelnek meg az új tantervnek, melynek főhibája, hogy több tárgyban a tanítandó anyagot növeli, dacára annak, hogy az óraszámot csökkenti. Az új érettségi utasítás is aggodalmakat kelt iskoláink tanáraiban, mert a magyar érettségi vizsgálat megfosztatnék irodalmi jellegétől és a német nyelvnek érettségi tárgygyá való emelése nagy igazságtalanság volna szegényebb sorsú, magyar anyanyelvű tanítványainkra vonatkozólag, akik nagy hátrányban lennének azokkal szemben, akik már hazulról hozzák a német nyelv ismeretét. Épily sajnálatos lenne a matematikai szóbeli elhagyása, mivel maga az írásbeli nem nyújthat elég tájékoztatást a tanuló készültségéről. Mindezek oly jelenségek, melyek elég fontosak, hogy különösen magukra vonják egyházi főhatóságaink gondos figyelmét. Tanári testületeinkben következő változások állottak be: Rátz László a budapesti gimn. volt tanára és igazgatója, iskolánk büszkesége, egyházunk oszlopos tagja elliúnyt. Ugyancsak elhúnyt Morascher Hugó orgonaművész is, a fasori templom orgonistája és gimn. énektanár. Aszódon nyugalomba vonult 35 évi szolgálat után Bolla Lajos címzetes igazgató, az iskola kiérdemült igazgatója, Békéscsabán pedig Székely Vilmos tanár 28 évi működés után. Mindkét férfiú oly értékes munkásságot fejtett ki, hogy teljes mértékben megérdemlik a kerület elismerését és háláját. Űj tanárokká választattak, illetőleg kineveztettek: Dr. Czirbusz Endre (aszódi reálgimn.), Dr. Udvaros József (békéscsabai reálgimn.), vitéz Dr. Dengelegi Lajos (budapesti gimn.), Vidovszky Kálmán (buda'pesti leánykoll.), Lipter Melánia (szarvasi tanítónőképző). Az iskolaépületekre vonatkozólag örömmel említjük fel, hogy az aszódi Petőfi reálgimn. új épületének alapkőletétele ünnepélyes keretek között megtörtént 1929. okt. 27-én s azóta az épület már tető alá is került. Adja Isten, hogy az épület minél előbb átadassék nemes rendeltetésének! Azt is örömmel említjük fel, hogy a budapesti gimn. udvara az igazgató által kezdeményezett befásítással és kertészeti díszítéssel oly szép látványt nyújt, melyhez hasonlóval egyik budapesti gimn. sem dicsekedhetik. Tanulmányi tekintetben iskoláink megtartották az előbbi színvonalat. Budapesti gimnáziumunk a tanulmányi versenyben 36 budapesti és vidéki iskola között 13 egységgel harmadik helyre jutott, de az eddigi nyolc középiskolai tanulmányi verseny összesítő eredményében megtartotta első helyét 92 egységgel, míg az utána köv. második iskolának 74 egysége van. Az ifjúság magaviselete teljességében kielégítő ugyan, mégis előfordulnak bizonyos tünetek, melyek különösen magukra vonják az igazgatók figyelmét. Aszódon az iskolakerülés sajnálatos szokását állapították meg; a budapesti gimn. ifjúságában is fordultak elő bizonyos fegyelmezetlenségek, a szarvasi isk. tanulóiról az igazgató sajnálattal írja, hogy némelyiknek viselkedése és kötelességteljesítése sok kívánnivalót hagy hátra. Az intézetek igazgatói felhasználták a kellő alkalmakat arra, hogy az ifjúságban növeljék a jótevők iránti hála érzetét. Az iskolákat ebben az évben is támogatták jóakaróik. A négy intézet a köv. nagyobb adományokat kapta: Aszódon: Aszód község segélye 300 P, Walkó Lajos külügyminiszter 100 P, Künsztler János tanár 100 P, tízéves maturánsok