Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1930. október

14 7. Fel kell még hívnom az iskolafenntartók figyelmét a VKM 960/1—IX. 1. számú rendeletére, amely nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíj­terliek amúgy is nagy voltára való tekintetből, a tanerők nyugdíjazását csak a legszorgosabb esetekben engedjék meg. Örömmel jelentem, hogy a hat év óta fennálló kerületi tanítóegyesület Uhrin Károly igazgató vezetése alatt termékeny munkásságot folytat. Évenként tar­tott gyűlésein értékes nevelési kérdéseket vitat meg. De panaszolva említi, hogy nem valamennyi egyházközség teszi lehetővé tanítójának, hogy az egyesület gyűlésein részt vegyen. Felhívja a figyelmet a tanítói fizetések gabona járandó­ságainak helytelen értékelésére is. Javaslom, hívja fel a kerületi közgyűlés az egyházközségeket, hogy tanítóiknak tegyék lehetővé a kerületi tanítóegyesület­ben való személyes közreműködést. Javaslom továbbá, hogy közgyűlésünk az egyetemes egyház útján intézzen előterjesztést a kormányhoz a tanítói fizetések gabonajárandóságainak megfelelő értékelése dolgában. A belmissziói mozgalmakról s ezzel kapcsolatosan a Luther Szövetség mun­kálkodásáról is, külön jelentés áll a kögyűlés rendelkezésére. Mégis meg kell említenem a következőket: A szarvasi Luther árvaházban 63 árva nevelődik és egynek évi eltartása 264 pengőbe kerül. A békéscsabai árvaházban 23 gyermeket gondoznak s egynek évi eltartása 189 pengő. Jó volna, ha a nemes ügy érdeké­ben megvizsgálnák, mi az oka a két hasonló körülmények között élő intézet tar­tásbeli eltérésének. Egyébként mind a két árvaház segélyezést kér, amit melegen ajánlok a közgyűlés támogató jóakaratába. Kerületünkben két diakonissza-egyesület működik. Mindkettőről külön jelentés áll a közgyűlés rendelkezésére. Én csak azt álla­pítom meg nagy örömmel, hogy mind a két intézmény az eredményes munka és a sikeres fejlődés útján van és így teljes mértékben rászolgál a bizalomra és a támogatásra. A békéscsabai diakonissza-ház anyagi támogatást is kér a kerü­lettől, amit én is melegen ajánlok. Ugyancsak külön jelentés szól a norvég misszióról, amely egyházkerületünk felügyelete alatt áll és az elmúlt évben is eredményesen folytatta működését. Az elmúlt közigazgatási évben végzett hivatalos látogatásaimról csak rövi­den teszek említést. Tápiószentmártont és egyik szomszédos szórványát Tápió­bicskét még a múlt év októberében meglátogattam. Ifjú koromban itt kezdtem meg lelkészi szolgálatomat, Már csak ezért is nagy örömmel indúltam régi egy­házam és híveim meglátogatására. Sajnos, szomorúsággal tértem vissza útamról. Minek mondjam el, hogy miért ? Méltán fáj az ember lelke, ha valahol hanyat­lást és pusztulást lát. Több örömem telt Galgagyörk, Váckisujfalu, Fót és Mogyo­ród meglátogatásában, ahol mindenütt eleven és öntudatos evangéliumi élet je­lenségeivel találkoztam. A múlt év október havában Nyíregyházán a lelkészegyesület közgyűlésén s ezzel kapcsolatosan Paulik János lelkészkedésének 40 éves jubileumán vettem részt és kerületünk nevében üdvözöltem őt. Később Sopronban a teológusok otthonának avatásán és a fakultás alapkövének letételén jelentem meg, ahol az a kitüntetés ért, hogy az egyetem a teológiai tudományok doktorává avatott. Majd a britt és külföldi bibliatársulat fennállásának 125 éves. jubileumán üd-

Next

/
Thumbnails
Contents