Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. október

58 35—37. Helytelennek tartják azt az intézkedést, hogy a jelölt akkor is felelős legyen az érdekében elkövetett választási visszaélésekért, ha azokat az ő tudtán kívül követték el. Ugyancsak veszélyesnek tartják az összeférhetetlenség megállapításánál a „barátság "-nak minden további meghatározás nélkül való s így tágan magyarázható kritériumát. A nők közvetlen szavazati jogait helyeslik, de kívánatos volna az aktív választójog feltételeinek szabatos körülírása, valamint az aktívválasztójoggal bírók jegyzékének összeállítására a jegyzék hitelesítésére és nyilvántartására vonatkozó intézkedések szabatos megszerkesztése. A kerületi közgyűlés a szabályrendelettervezetet az egyetemes közgyűléshez az észrevételekkel együtt felterjeszti azzal, hogy az a zsinati bizottsághoz tétessék át. 36. Tárgyaltatott Dr. Kilényi Lóránt és Dr. Radnai Béla fellebbezése a budapesti egyházmegye 1929. évi rendes közgyűlésének 18. jegyzőkönyvi pontja alatt hozott határozatának azon része ellen, amellyel Dr. Sztehló Aladárt, Krompecher Szilárdot és Dr. Horváth Kornélt az egyházkerületi közgyűlésre jegyzőkönyvi kivonat mellett tanácskozási és helyettesítési joggal kiküldötte. Az egyházkerületi közgyűlés a megtámadott határozatot helybenhagyta. Mindenekelőtt megállapítja, hogy téves a fellebbezés ama előadása, hogy Dr. Sztehló Aladár és Krompecher Szilárd nem voltak tagjai a megyei közgyűlésnek, mert a megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy azon ők mint a budai várbeli egyházközség tanácskozási joggal kiküldöttjei a közgyűlésen részt is vettek. Az állandó gyakorlat szerint a tanácskozási és helyettesítési joggal kiküldöttek is tagjai a megyei közgyűlésnek, mert a 85. § a) pontja a tagok közt nemcsak a képviselőket, hanem a kiküldötteket is említi. Dr. Horváth Kornél nem volt tagja a megyei közgyűlésnek. Kiküldetése azonban még sem sérelmes, mert a 87. § q) pontja a képviselőknél nem állítja fel azt a korlátot, hogy azok csak a közgyűlési tagok közül választhatók, így tehát ellentmondás volna az, ha a tanácskozási joggal kiküldötteknél szereplő az a kitétel, hogy „tagjai közül" úgy volna magyarázható, hogy a kisebb csak kisegítő és helyettesítő hatáskörrel bíró kiküldött kizárólag a közgyűlési tagok közül volna választható. Nyilvánvaló tehát, hogy az alkotmány a „tagjai" kifejezés alatt az egyes, a kiküldésben részt vevő egyházközségek tagjait érti; az állandó gyakorlatnak is az felel meg, hogy minden fokozatú egyházi testület minden korlátozás nélkül az egyház tagjai közül bárkit is kiküldhet tanácskozási joggal. Az egyháztagok szélesebb körének a közgyűléseken való részvétele senki jogát se sérti. 37. Tárgyaltatott Dr. Kilényi Lóránt és Dr. Radnai Béla fellebbezése a budapesti egyházmegye 1929. évi rendes közgyűlésén 16. b) pont alatt hozott határozat ellen. A kerületi közgyűlés a megfellebbezett határozatot helybenhagyja, mert a megyei közgyűlés helyesen állapította meg, hogy miután az egyházközség közgyűlése felhatalmazást adott a gondnoknak, hogy az előző évi költségvetés keretén belül kifizetéseket eszközöljön, az előző évi költségvetésben pedig a „Hegyen Épített Város" c. lap segítése fel volt véve, a folyó évre ezt a ki-