Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. október

56 32. csak egyes pontjait tartja elfogadhatónak az arad-békési, a csanád-csongrádi, a pesti felső és középegyliázmegye. Az arad-békési egyházmegye a tervezet­nek törvényerőre való emelését az egyházra nézve vészthozónak és megszégyení­tőnek tartja, s csak annyit kíván kimondani, hogy „jövőben az egyház javadal­mas alkalmazottja csak evangélikus nővel köthet házasságot s ha ezen törvényt megszegi, hivatalából elbocsátottnak tekintendő." A békési egyházmegye a sza­bályrendeletet üdvösnek találja, de kihagyandónak tartja annak 9. pontját, az­zal az indokolással, hogy „a házasságot kötni szándékozó tisztviselő nem kötelez­hető arra, hogy a felülvizsgálóbizottság 'költségeit fedezze, továbbá kihagyandó­nak tartja a szabályrendelet azon rendelkezéseit, mely a házasulandó felek ma­gánéletére vonatkozó többrendbeli bizonyítvány bemutatását írja elő, mert min­den egyházi tisztviselő kell, hogy teljes tudatában legyen annak, hogy egyházi szempontból is magához és állásához méltó élettársat válasszon. A budapesti egy­házmegye a szabályrendelettervezetet tárgyalás alapjául elfogadja, de szüksé­gesnek tartja, hogy az 5. és 6. §-ok közötti ellentmondás tisztáztassék, hogy a legalsóbbfokú döntésre két felebbezési, a középfokú döntésre egy felebbezési fórum felállíttassék. Aggályosnak tartja a 9. § rendelkezéseit, melynek törlését, illetve az engedélyezési eljárás díjmentességét kívánja kimondani. Végül szük­ségesnek tartja, hogy a 16. § általános értékű rendelkezése helyett a rendelet végleges megszövegezésénél egy, a ref. testvéregyház hasonló természetű sza­bályrendeletével összhangba hozandó határozott rendelkezés vétessék fel a szö­vegbe. A csanád-csongrádi egyházmegye abban, hogy a kötendő házasság elő­zetes felsőbb hatósági engedélyhez köttessék, az egyházi tisztviselők egyéni jogainak oly nagy mértékű megszorítását látja, mely a szabályrendelet alkotás jogkörét meghaladja és a zsinati törvényhozás körébe tartozik. A szabályren­deletet a következőkben kívánná megállapítani: „Az ev. javadalmas tisztviselő, mint idáig, úgy ezután is szabadon köthet házasságot, házastársa azonban csak evangélikus vallású, feddhetetlen nő vagy férfi lehet. Minden tisztviselő köteles ' tervbevett házasságát a főesperes útján a püspöknek előzetesen bejelenteni. Minden tisztviselő köteles frigyét egyházilag megáldatni. Ha az evangélikus egyházi javadalmas tisztviselő a fentebbi három pont bármelyikének eleget nem tesz, fegyelmi vétséget követ el. A más protestáns vallású házastársat illetőleg a viszonosság elve alkalmazandó." A pestmegyei felső egyházmegye a tervezetet nem fogadja el s csak annyit kíván kimondani, hogy ev. egyházi javadalmas tisztviselő csak evangélikus nővel léphet házasságra. A pestmegyei közép egyház­megye a tervezetet nem fogadja el, hanem ehelyett megfelelőbbnek látná, ha a lelkészek nősülése az egyházmegyei lelkészek, a tanítók nősülése pedig az egy­házmegyei tanítói kar beleegyezésétől, illetve hozzájárulásától tétetnek függővé. A pesti alsó egyházmegye a tervezetet a 11. pont azon módosításával hajlandó elfogadni, hogy a kiszemelt családtag személyi adataira vonatkozólag ne a lelkész köteleztessék hivatalos (erkölcsi) bizonyítvány kiállítására, hanem a felül vizs­gálóbizottság bizalmas úton szerezze be magának a szükséges információkat, A kerületi közgyűlés a kerület egyházmegyéinek a szabályren­delet-tervezetre vonatkozó határozatait azzal a javaslattal terjeszti

Next

/
Thumbnails
Contents