Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930
1929. május, rendkívüli
13 Én úgy vélem, hogy a kerületi felügyelő működésének iránya kettős. Az 27. egyház belső életének ellenőrzése és irányítása, másodsorban az egyház külső viszonyainak vezetése oly irányban, hogy egyházunk emberi és történelmi értékének megfelelő elismertetése és jelentősége ne csak fennmaradjon, de ha lehetséges gyarapodjék is. Az egyház belső életének irányításánál új feladatot teremt a magyarhoni evang. egyháznak a trianoni béke által bekövetkezett megkisebbítése, erejének megcsökkenése. Számban és anyagi erőben Trianon lényegesen erőtlenebbé tett bennünket. Egyházunk céljai és feladatai megvalósítása tekintetében tehát igen-igen megnehezült az idők járása felettünk. Ámde a mi egyházunk, a mi elődeink állottak már súlyos megpróbáltatásokat — az ő dicsőséges áldozatkészségük, lelki odaadásuk példa és útmutató lehet arra, hogy mit és hogyan cselekedjünk. Az Isten mélységes igaz szeretete, Krisztus tanításának teljes átérzése és követése volt az a hatalmas erő, amely diadalmassá tette a gyengét az erős felett, amely egyházunk számára úgy itt a földön, mint minden hitem szerint Isten előtt is, örökössé tette a dicsőséget. A példa íme itt van, ezt kell cselekednünk ma is! A hitélet kimélyítése, az Isten szeretetének bensőségesebbé tétele Krisztus tanításának mindenekben való követése az az erőforrás, amely a mennyiségileg megfogyatkozott magyarhoni evang. egyházat tartalmi értékben oly méretűvé teszi, mely a csonkítatlan egyház erősségénél nem csekélyebb. A hitoktatói, lelkészi, tanári és tanítói kar nagy hivatása elsősorban e feladat valóraváltása. A Krisztus országáért folyó nagy küzdelem avantgárdája a hitoktatói kar. Ők ennek a küzdelemnek a pionérjai, ők a lelki vallási élet fundamentum rakói. Biztos vihart álló épület csak gondosan, erősen rakott fundamentumon épülhet fel. Ennek az alapvető hivatásnak mindennél nagyobb fontossága öntsön lelket, adjon lendületet a hitoktatói munkához s az e munka nyomán felvirágzó új vallási élet lesz az ő dicsőségük s lelki gyönyörűséget -acló jutalmuk. A vallást ne csak tanítsák, de szerettessék is meg; s e szeretet által tegyék oly szilárddá az ifjúság lelkében, hogy ennek erőssége bevehetetlen vár legyen az egész élet minden megpróbáltatása és viharával szemben. Felügyelői ellenőrző működésemben ezeket az elemeket fogom keresni s ennek a feladatnak a megvalósításánál egész lélekkel kész cselekedettel fogok a hitoktatói kar mellett állni. A küzdő tábor főcsapata a lelkészi kar. Kérő szóval fordulók ezért az igen tisztelt lelkész urakhoz, az emberi erkölcs, az Isten dicsőségének megmentése, az emberi fejlődés lehetőségének megvédése érdekében is. Az ő működésük ott folyik le, ahol már az élet csatái dúlnak. A világnézeti különbségek immár nyilttá vált és mind ádázabbá fajuló harcainak idejét éljük. Az istentagadás immár nyilt sisakakkal tör az Isten ellen, és talán öntudatlanul is megfosztással fenyegeti az embert a lélek felemelő, magasztos, a hit és bizodalom által megnyugvást teremtő tartalmától és lerombolással fenyegeti azt a kultúrát, amely valójában emberré teszi az embert.