Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1928. október

13 Azután Goocli amerikai látogatónk előadásán elnököltem. Májusban a budapesti egyhazak presbitereivel tartottam összejövetelt. A református zsinat megnyitásán egyetemes egyházunk képviselői sorában megjelentem. Aszódon a főgimnázium ügyében tárgyaltam. Sopronban a teol. fakultás vizsgálatain egyetemes egyházunkat képviseltem. Júniusban a szarvasi főgimnázium nagynevű volt igazgatójának, Benka Gyulának szobra felállításánál ünnepi beszédet mondtam. A Nők Világszövetsége ülésein részt vettem, a finn és észt fajrokonok látogatása alkalmából istentiszteletet tartottam. Lord Rothermere fiának Sir Harmsworthnak ünneplésében résztvettem. Dunaalmáson a Protestáns Patronázs Egyesület ügyében jártam. Majd Böhm Károly dr. emléktáblája ünnepén megnyitóbeszédet tartottam. A Vitézek avatásán egyházunk nevében beszéltem. A nagyszénási egyház harangavató ünnepén résztvettem. Pilisesabán a Fébe diakonissza Egyesület évi közgyűlésén beszédet tartottam és végül Sopronban a fakultás vizsgálatain egyetemes egyházunkat képviseltem. Ennyi munka után jól esett a nyári pihenés, de augusztus második felében már Hamburgba kellett utaznom, ahol az Allgemeine Lutherische Konferenz üléseivel kapcsolatosan prédikáltam és egyházunk mai helyzetéről előadást tartottam. A csak most elmúlt szeptemberben résztvettem a budapesti egyházmegye tanítói egyesületének, valamint az egyházmegyének évi közgyűlésén, beszéltem a tanév megnyitása alkalmából, letettem a veresegyházi templom alapkövét, Váchartyánban a Rudnav-kastélyban megtartottam a 30 évi jubiláris Istentiszteietet s végül felavattam Szarvason a Luther-Árvaházat. Az egyházközségekkel és iskolákkal való érintkezéseimben mindenkor megfelelő figyelmet és megértést tapasztaltam. Nemcsak az egyházi körök, hanem a közhatóságok részéről is. És ez a megállapítás nemcsak az elmúlt évre, hanem püspökösködésem egész idejére vonatkozik. Csak három gyülekezetre nem áll ez a megállapítás: Tápiószentmártonra, ahova a lelkészválasztással kapcsolatosan felmerült kellemetlenségek eloszlatása végett kiszálltam, de nem fogadták meg tanácsaimat. Kiskőrösre, ahol az iskolai ügyek rendezésére szálltam ki, de nem hajlottak szavamra. Hartára, ahol még az ingyen küldött énekeskönyveket sem fogadták el tőlem, hanem visszaküldték. Az ilyen helyeken bizonyos, hogy a vezetésben is hiba van, de még bizonyosabb, hogy a háborús sülyedésekkel együttjáró lelki meghasonlás ül az embereken. Mert csak ennek a lelki meghasonlásnak a tünetei lehetnek a törvényes tekintélyekkel szemben tanúsított tiszteletlenség, valamint az engedelmesség megtagadása. A budapesti várbeli egyház ismeretes és sajnálatos magatartását is ugyanígy ítélem meg. Sajnálom, hogy az amerikai Kossuth-szobor ünnepélyen, valamint ócsai Balogh Péter volt egyetemes felügyelőnk sírkövének felállításánál és Teleki—

Roth Johanna grófnő emléktáblájának leleplezésénél nem jelenhettem meg. Amott Kapi Béla püspöktársam képviselte egyetemes egyházunkat, emitt pedig mindkét helyen nagyobbszabású küldöttség jelent meg. A mult évi közgyűlés határozatának megfelelően az egyetemes egyház elnökségével tárgyalásba bocsátkoztam a szarvasi tanítónőképző átadása ügyé-