Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930
1927. szeptember
33 XX. t.-c. végrehajtása révén már kielégítést nyertek. Vitatják továbbá, hogy 10. vagyoni helyzetük a trianoni elcsatolás folytán viszonylag annyira megrendült, hogy saját erejükből a jelzett szükségletek fedezésére képtelenek. Ezt a memorandumot a miniszter megvizsgálás és véleményezés végett egy kebelbeli minisztériumi bizottságnak adta ki, amely jelentésében a r. kath. püspöki kar memorandumában kifejtett jogalapot és támasztott igényt magáévá tette s az állam jelenlegi teljesítőképességének megfelelő újabb segélynek a költségvetési törvénybe való beállítását javasolja. Mindezek után a miniszter a prot. egyházak képviselőit értekezletre hívta meg s átadta nekik a r. kath. püspöki kar memorandumát, valamint a minisztériumi bizottság véleményes jelentését észrevételeik megtétele céljából. A református és az ág. hitv. evangélikus egyházak vezetősége a/. kath. memorandumra adandó válasz megszerkesztése végett, a legkiválóbb szakférfiak bevonásával, egy vegyesbizottságot kért fel, amely 62 oldalra terjedő igen alapos és hivatalos statisztikai adatok alapján készült emlékiratot dolgozott ki. Ebben elvitathatlanul beigazolást nyert az, hogy a r. kath. állami eredetű vagyon jövedelmezősége egészen más, mint azt a r. kath. memorandum föltüntetni igyekszik; a r. kath. egyház anyagi vesztesége Tnianon következtében aránylag sokkal kisebb, mint a protestánsoké; kegyúri jövedelmeiket nem is számítva, egyházi szükségletekre rendelkezésre álló jövedelmök viszonylag — még lélekszám-alapon számítva is — tetemesen nagyobb, mint a protestánsoké ; mindezeknél fogva csak akkor lehetne jog szerint szó arról, hogy a r. kath. egyház az 1848. XX. t.-c. alapján újabb állami támogatásban részesíttessék, ha előzőleg a protestáns egyházak viszonylagosan még mindig inferioris jövedelmi helyzete további állami támogatással egyensúlyba hozatnék. Mindezeknél fogva a prot. emlékirat javasolja, hogy a kormány által mielőbb kiküldendő regnikoláris bizottság által — melyben úgy az állam, mint az érdekelt egyházak megbízottai résztvesznek — állapíttassák meg: 1. A r. kath. egyházi és egyházi célú mindenfajta vagyonoknak a helyes gazdálkodás folytatása melletti értéke és jövedelme, valamint a protestáns ugyanily vagyonok értéke és jövedelme. 2. Az összes kegyúri kötelezettségekből folyó szolgáltatások. 3. Ezeknek megtörténtével foganatosíttassák törvényhozásilag az 1848. XX. t.-c.-nek szelleme szerinti végrehajtása minden vonatkozásban és pedig az államsegélyek tekintetében olyképen, hogy ezeknek megállapítása ne szoruljon ezentúl a mindenkori kormány évenkénti mérlegelésére. Az egyházkerületi közgyűlés az előadó által részletesen ismertetett javaslatot helyesli, okfejtését elfogadja és a regnikoláris bizottság kiküldését a maga részéről is elodázhatatlannak tartja. Egyben felkéri az egyetemes közgyűlést, hogy a vegyesbizottság emlékiratában terjeszkedjen ki az evang. egyháznak az állammal való mindennemű jogviszonyára, különösen azon adatok felhasználásával, melyeket az egyetemes egyház 1902. és a követ3