Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930
1926. október
62 II I. Függelék. Jegyzőkönyv, felvétetett a bányakerületi ág. hitv. ev. Lelkészegyesület 1926. évi október hó 6-án Budapesten tartott gyűlésén. Jelen volt: Kovács Andor esperes, elnök, Dr. Raffay Sándor püspök és a lelkészegyesületi tagok. 1. Kovács Andor elnök hazafias szép szavakban emlékezik meg október 6-ának gyászos eseményéről, majd ugyancsak a kegyeletnek és elismerésnek hangján újítja fel a gályaraboknak emlékét, mire az egész egyesület tagjai felállva dicsőítik az örök mártírok emlékét. Évi jelentésében Győri Loránd áldott jóságát, írói tevékenységét méltatva, emlékének megörökítését a jegyzőkönyv lapjain kéri eszközölni. Ezek után a ragaszkodás és nagyrabecsülés szavaival emlékszik meg a püspök úr őméltóságának hatvanéves születésének évfordulójáról. Az Úr áldását kéri a lelkes vezér további nemes munkájára. Az egyesület hatalmas éljenzéssel kísérte az elnök szavait. Püspök úr Őméltósága a szeretetnek és őszinte ragaszkodásnak eme megnyilvánulását hálásan köszöni. Az évi események kapcsán megemlékezik a szombathelyi róm. kalh. püspök krisztusiatlan, szeretetet és békességet nem ismerő türelmetlen pásztori körleveléről, melyben megtiltja azt, hogy róm. kath. lelkészek protestáns ev. lelkészekkel bármilyen hazafias ünnepélyen egy helyen fungálhassanak. E cselekedetét elítéli és az ilyen nemzetbontó törekvések ellen való erélyes küzdésre hívja fel a lelkészegyesületet. Az evangélium örök világosságával űzzük el a türelmetlenségnek átkos sötétségét. Harcoljunk Istennel Istenért, Ő megvédi egyházunkat és nem hagy el bennünket soha. Ezek után szeretettel üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitódnak jelenti ki. A jegyzőkönyv vezetésére Jeszenszky János lelkészt kéri fel. 2. Kovács Andor elnök felkéri Bartos Pál lelkészt, hogy előadását megtartsa. Bartos Pál egyházunk égető sebeiről értekezik. Szól a theológiai képzésről, valamint a tanító és tanítónő képzéséről és az egyenlőtlen jogelosztásról egyházi életünkben. Egy új tanítóképzőnek felállítását sürgeti, valamint a szarvasi leánypreparandia otthonának felépítését is szükségesnek tartja. Tárgyalja a szociális érzék hiányát, valamint a magunk okozta szegénységet. Vannak feladatok és intézmények, amelyeknek megoldására, illetve létesítésére mindig kell, hogy pénzünk legyen. Megkapóan ecseteli a régi, a reformáció kezdete óta fennálló gyengéjét az evangélikus felekezeteknek és tárgyalja az egyöntetűség hiányát. A sajtó gyenge, irodalmunk nincs, valamint a fegyelem hiányát szintén egyházunk égető sebeinek mondja. Szeberényi Lajos Zs. nem abban látja a bajt, hogy nincsen tanítóképző, hanem abban, hogy nincs bennük evangélikus szellem. A theológiai képzésnél azt hibáztatja, hogy a theológia olyan helyen lett elhelyezve, ahol — tudomása szerint — a gyülekezeti élet a leggyengébb. Kovács Sándor egyetemi tanár a tankönyvek kiadásánál panaszolja, hogy az a nehézség, hogy a kultuszkormány, ha a tankönyvíró evangélikus, tankönyvét azért nem approbálja, mert ilyen könyv írása már katholikus írónak engedélyeztetett. Noszkó István lelkész a theológia, illetve lelkészképzés baját abban látja, hogy nincsen szeminárium. Püspök úr a lelkészképzés baját szintén abban látja, hogy a szeminárium mindezdeig nem létesíttetett. Ennek létesítését elodázhatatlannak mondja. Ezek után Bartos Pál javaslatait olvassa fel. A ker. lelkészegyesület nagybecsű figyelmébe ajánlja az egyetemes közgyűlésnek, hogy a lehetőség szerint tegye félingyenessé a theológusok kiképzését és gondoskodjék arról, hogy a theológusoknak megfelelő bel- és külföldi folyóirat-anyag álljon rendelkezésükre.
