Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1924. szeptember

19 példán felbuzdulva, Békéscsabán is alakult uj árvaház. Szeberényi 7 Gusztáv lelkész a maga lelkészi lakásán gyűjtött maga köré néhány szegény árvát s ezzel megvetette egy uj, áldásos intézmény alapját. Isten áldása és a megértő lelkek támogatása növelje naggyá e szépcélu intézeteket. A munkásoknak és áldozóknak pedig hálás köszönet! Amint a jótékony intézetek dolgában, ugy a jóltevés terén is ellentétes jelenségekről kell beszámolnom. Mig az áldott Baldácsyalapitvány segítségével egyházainkat, özvegyeinket és árváinkat ez évben tetemes segítséggel támogathattuk, addig a kerületi lelkészsegitő-akció az év folyamán teljesen megszűnt. Az elszámolást van szerencsém jelentésem mellé becsatolni. Ugyancsak becsatolom a missziói kimutatást is. Végül még a személyi ügyekről kell néhány szót szólanom. Tótkomlósón Hrdlicska helyére a gyülekezet Jeszenszky Jánost, Pilisre Honéczy Pál pusztaföldvári lelkészt, az ő helyére Szlancsik Pál tótkomlósi segédlelkészt, Bényére a nyugalomba vonult, majd meg is halt Riecsánszky Endre helyére Doleschall Lajos volt bánsági esperest választották meg. A gyulai misszió vezetésére pedig egy sok reménységre jogosító ifjú munkatársunk, Kemény Gábor rendeltetett ki. Mindnyájukat szeretettel üdvözlöm. Az elmúlt közigazgatási évben a lelkészi szolgálatra felavattam és kibocsátottam a következő végzett theológusokat: Raáb Györgyöt Szarvasra, Glatz Józsefet, Tomcsányi Lászlót, Korim Kálmánt és Fürst Ervint Budapestre. Isten áldása és segedelme legyen ifjú testvéreink erőforrása és ékessége. Holottaink közül külön is ki kell emelnem Jeszenszky Ignác volt nagykikindai, Riecsánszky Endre volt bényei és Placskó István volt szarvasi testvérünket. Isten tegye köztünk emléküket áldotta mindörökké! A testvér református egyház ama gyászában, melyet Németh István dunántuli püspök elhunyta okozott, kerületünk nevében résztvettem. Kérem, hogy a közgyűlés is fejezze ki őszinte részvétét a gyászoló kerülettel szemben. Jelentésem végére érvén, tisztelettel és bizalommal kérem a közgyűlés minden egyes tagját, egyházunk minden egyes tisztviselőjét és alkalmazottját, hogy nem törődve sokat a körülöttünk duló és bennünket is ostromló bajok és visszásságok özönével, nemes versengést kezdjünk egymással nem az itélgetésekben és gáncsolásokban, hanem az alkotó munkában, — hadd lássék meg egyházunk egész életén, hogy itt mindenütt és mindenkiben az evangélium munkás ereje él és diadalmaskodik. Istennek kegyelme és áldása pedig nyugodjék meg rajtunk és egyházunkon!