Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1918. szeptember

83 iskola az 1918/19. tanév küszöbén tanító nélkül áll és a tanítói 63. állásokat mindaddig be sem töltheti, míg a kényszer hatása alatt kifizetett harangbeváltási tőkéjét az államkincstár meg nem téríti s az iskolafenntartónak a már egyszer kiutalványozott államsegélyt továbbra nem biztosítja. Csanádvármegye közig, bizottsága fölbátorodva azon, hogy sikerült a csanádalbertii iskolafenntartót mintegy 8000 kor. erejéig megkárosítani s ezzel megfélemlíteni, f. é. júl. 19-én 736 1918. sz. a. azzal a kéréssel fordult a püspöki hivatalhoz, hogy „mivel Javornyik Mihály nagybánhegyesi tanító rendes tanítói törzsfizetését az iskolafenntartó nem fizeti, méltóztatnék az iskolaszéket soronkívül nyomatékosan utasítani, hogy a tanítói illetményeket azonnal szolgáltassa ki, mert az valóban tűrhetetlen állapot, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett fixfizetésből élő tanító kénytelen fizetése után várakozni. Az iskolafenntartó előírt törvényes kötelességének nem tett eleget, a tanító részére fizetéskiegészítő államsegély megadása nem véleményezhető, kérjük Méltóságodat, méltóztassék az iskolafenntartót utasítani, hogy a tanító fizetését most már a saját költségvetése terhére biztosítsa." Nem tudjuk ugyan, hogy a nagybánhegyesi egyház tanítójával szemben mire kötelezte magát s előírt kötelezettségének mennyiben nem tett eleget, de az az egy bizonyos, hogy a cél itt is ugyanaz, mint Csanádalbertiben: az államsegély megvonásával az iskolafenntartó megfélemlítése és az iskolának államosítása. Hogy Csanádvármegyében az ev. iskolák államosítása a burkolt cél, azt nyiltan beismerte a vármegye főispánja, aki a csanádalbertii küldöttséget azzal bocsátotta el, hogy ha iskolájukat államosítják, mindent elkövet, hogy a Dubovszkynak kifizetett összeget az iskolafenntartó visszakapja. Tekintettel arra, hogy Csanádvármegye közig, bizottsága hatáskörét túllépte akkor, amikor a csanádalbertii iskolafenntartónak Dubovszky János megválasztására vonatkozó bejelentését véleményes javaslatával jóváhagyás, illetőleg jóvá nem hagyás végett föl nem terjesztette, hanem a törvény idevonatkozó szakaszát vagy nem ismerve, vagy szándékosan félremagyarázva, koholt vádak alapján egyszerűen az államsegély folyósításának megtagadását javasolta; továbbá tekintettel arra, hogy az egyházi főhatóság a vk. minisztériumot többszörösen kérte, hogy a csanádvármegyei közig, bizottság, jobban mondva kir. tanfelügyelőség vádjainak tarthatatlan voltáról nem érdekelt kiküldött útján szerezzen meggyőződést, de mindig csak rideg elutasításban volt része; végül tekintettel arra, hogy a többször említett közig, bizottság fegyelmi vizsgálat kérése, illetőleg megejtése nélkül ugyanoly módon akarja Nagybánhegyest kényszeríteni, hogy iskoláit államosítsa, mint azt Csanádalbertiben tette: 6*