Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1918. szeptember

74 48. 48. Miután Dr. Vanovics János egyházmegyei felügyelő újból elfoglalta a világi elnöki széket, tárgyaltattak Kvanka Mihály és társainak, valamint az orosházai ev. egyházközségnek fellebbezései a békési. egyházmegye 1918. évi július 19-én 23. jkvi pont alatt hozott határozata ellen, amelyben az egyházmegye az orosházai egyháztanács javaslata alapján drágasági segély címén 1918. évi január 1-től kezdődő hatállyal • Kovács Andor és Kálmán Rezső lelkészek javára 4200—4200 koronát, Horemusz Pál lelkész javára 5400 koronát, feleségeik javára 400—400 koronát, az Orosházán leghosszabb idő óta szolgáló lelkész részére pedig személyi pótlék címén évi 2000 koronát állapít meg. Tárgyaltatott továbbá Vitéz Lajos és társainak a régi eredeti lelkészi hiványoknak visszaállítására vonatkozó indítványuk felett napirendre térő s ugyancsak 1918. évi július 19-én 28. jkvi pont alatt hozott egyházmegyei határozat elleni fellebbezése. A ker. közgyűlés az orosházai egyházközség részéről az 1918. évi aug. 27-én tartott közgyűlésen 13. jegyzőkönyvi pont alatt határozatilag beadandónak jelzett, de tényleg be nem adott fellebbezését figyelmen kívül hagyja, annyival is inkább, mert az egyházközség az egyházmegyei közgyűlésnek szóbanlevő határozatát 1918. évi július 27-én tartott közgyűlésében már tudomásul vette s így fellebbezési szándékának a sérelmesnek talált határozat tudomásulvételétől számított 15 napi határidő eltelte után tehát nyilván elkésetten adott kifejezést. A Kvanka Mihály és társai által ugyancsak a szóbanlevő egyházmegyei határozat ellen törvényes határidőben beadott fellebbezést pedig a kerületi közgyűlés elutasítja és az egyházmegye határozatát indokainál fogva helybenhagyja A ker. közgyűlés a 28. jkvi pont alatti egyházmegyei közgyűlési határozatot a Vitéz Lajos és társai által beadott fellebbezés elutasításával jóváhagyja, mert az 1917. évi egyetemes közgyűlés a lelkészi és tanítói javadalmak megváltása tárgyában 16. jkvi pont alatt hozott határozatával már megadta a lehetőséget arra, hogy a megváltás folytán esetleg károsult lelkészek és tanítók javára a hiványok revideáltassanak s mert a fellebbezők által egész általánosságban javaslatba hozott s az eredeti hiványok visszaállítását célzó gyökeres reform egyes egyházakban a helyi viszonyok és a történeti fejlemények figyelembevételének elkerülhetetlen volta következtében nyilván már csak korlátolt mértékben volna keresztülvihető. Minthogy azonban az orosházai egyházközség az egyházmegyei elnökségnek az 1917. évi egyetemes köz-