Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1918. szeptember

30 10. hazai prot. egyházakra nézve sérelmes állapotokat megszüntető törvény végrehajtása, méltányos s igazságos kereteken belül meg is történnék. 4. Nagyon nevezetes és az egész egyetemes egyházunkra nézve lesújtó eseménynek kell jeleznem báró Prónay Dezső egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnknek ezen felügyelői állásáról való lemondását. A részünkről ismételten nyilvánított kérelem, tiszteletteljes ragaszkodás eredménytelen maradt; a nemes báró, nagy nevü, elévülhetetlen, érdemekben gazdag felügyelőnk lemondását — tekintettel magas életkorára — visszavonhatatlannak jelentette ki. 35 évig állott egyetemes egyházunk élén s vezette annak ügyeit. Mint egyházi jogász, történész és mint theologus is egyaránt nagy, igazi vezéri és kormányzói talentum; az egyház autonómiájának hűséges őre, alkotmányunk feltétlen tisztelője, az egyház függetlenségének féltékeny őrizője, egyházunk legújabb történetének nagy és általánosan tisztelt alakja. Meg nem szűnő tiszteletünk és hálánk kiséri őt nyugalomba vonulása alkalmából s ama őszinte kérelmünk, hogy maradjon még továbbra is a miénk, a mi dicsekedetünk s lelkének nagy kincseit fordítsa közegyházunk javára még soká. Tisztelettel indítványozom, hogy búcsúzó egyetemes felügyelőnk elévülhetlen érdemeinek emléke egyházkerületünk jegyzőkönyvében megörökítessék. 5. Súlyos veszteség érte közegyházunkat, közelebb a dunáninneni testvérkerületet Beniczky Árpád kerületi felügyelőnek elhunytával. Az egyházi élet különféle fokán ifjú kora óta majd 50 éven át kifejtett buzgó, áldozatkész működése, szelídsége, jósága, nagy műveltsége felejthetlenné teszik az ő életét. Több alapítványa nevét és emlékét meg fogja őrizni egyházunkban. Politikai életünk nagy halottjában báró Láng Lajosban nagy vesztesége lett hazai egyetemes gyámintézetünknek, melynek mint elnöke, gyűlésein klasszikus beszédeivel úgy buzdítani, mint irányítani tudta a tanácskozókat. Nyilvánosan ritkán szerepelt, de ahol megjelent, világos érveléseivel legtöbbször döntő hatást ért el. A közegyház e nagy fiának elhalálozása feletti gyászában kerületünk is mély részvéttel osztozik és kegyelettel fogja megőrizni az ő emlékét. Atyafiságos részvéttel adózik kerületünk a tiszai egyházkerület nagy fia, Molnár Viktor nyug. államtitkár, a brassói egyházmegye felügyelőjének váratlanúl bekövetkezett halála alkalmából. Molnár különösen nagy érdemeket szerzett magának a szász egyháztól kivált brassómegyei magyar esperesség megerősítésében, valamint államtitkár korában tanúsított azon buzgóságával, mellyel a nemzeti tanügy felvirágoztatása mellett mindig nagy gondot fordított evang. iskoláink érdekeinek előmozdítására. Áldott legyen emléke.