Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1916. szeptember
97 denütt, úgy az egyház életműködése terén is éreztette kettős 46. hatását. Egyrészt bizonyos csüggetegséget váltott ki, másrészt áj követelmények és új érdeklődés szokatlan útjait nyitotta meg. Az egyházmegyék jelentései mind nehezebbnek ítélik a háború második esztendejét, mint amilyen az első éve volt. A híveket ért bánat sokasága, a pusztulásnak indult családok emésztő gondja, az egyházközségek anyagi és szellemi erővesztessége sok helyütt bénítólag hatott az építő munka alig megkezdett folyamatának kívánatos folytatására. Másrészt azonban az egymás baja iránt való érdeklődés, a testvérszeretet áldozatos útján való haladás mind erősebb felbuzdulásra ragadta a jobb lelkeket. A kerület belmissziói munkásságát az elmúlt közigazgatási évben az teszi emlékezetessé, hogy a már meglévő szeretetintézmények erősítésére s újak alkotására széles körre kiterjedő áldozás és mind öntudatosabb teremtőkészség nyilatkozott meg. Hogy egyszerre nem mutathatunk rá gombamódra keletkező új alkotásokra, az természetes, talán a keserűség és a megpróbáltatás könnyözöne sem volt még elég, hogy ennyire megtermékenyítse a szíveket, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt esztendő sem vonult el fölöttünk új alapítások biztató öröme nélkül. Maga a kerületi belmissziói bizottság csak két ülést tartott az elmúlt esztendőben. Mindkettőt a kerületi gyűlésekkel kapcsolatosan. A közviszonyok nem ,voltak alkalmasok arra, hogy a bizottság többször is összejöhessen tanácskozásra. A mult évi határozatnak megfelelően a bizottság kiadta az eddigi munkásságról és a belmisszió eddigi eredménveiről o o o a jelentését. Lehet, hogy e jelentés némelyeket, akik a buzgóság és az alkotó képesség nagyobb mértékével vannak megáldva, nem elégít ki, de nem is a kérkedés hívta életre azt a jelentést, hanem a mult eredményeinek és a kezdet kísérleteinek bemutatásával óhajtotta nekibuzdítani a kezdésig sem jutottakat a kevésen való hűség mutogatására. Bízunk a buzgóságot mindig megáldó Isten kegyelmében, hogy ezutáni jelentéseink több eredményről számolhatnak be. Bizottságunk a mult évben megbízta Wallrabenstein Jakab homokosi testvért, hogy egyelőre csak saját egyházmegyéjében tegyen látogatásokat a gyülekezetekben és a lelkésztársak meghívására s velük egyetértően igyekezzék a belmissziói munkák és feladatok iránt az érdeklődést felkelteni és erősíteni. Utjai mindenütt eredményesek voltak. Buzdításait szívesen fogadták, további látogatásait várják. Ezért is mindenesetre kívánatos, hogy körutazásait folytassa és a többi egyházmegyére is kiterjessze. Ajánljuk őt az egyházmegyék szíves szeretetébe, készségét pedig bizodalmas felkarolásra.