Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1916. szeptember

17 A lelkésztestvérek közül az év folyamán nyugalomba vonult: Gretzmacher Sámuel beskai lelkész előrehaladott korára, 50 évi működésére hivatkozva, 1916 január hó 1-én megvált állásától, úgyszintén errevaló hivatkozással Rosza János ivánkafalvai lelkész 45 évi lelkészi működés után 1916 nov. 1-én fogja letenni hivatalát. Mindkettő nagy kötelességtudással és lelkiismeretességgel huzgólkoc^btt gyülekezeteik lelkiépítésén; most tehát, a midőn e munkától visszavonulnak. kívánom nekik, hogy a nyugalombavonulás napjait sokáig élvezhessék. Erősfokú idegbetegség folytán beállott munkaképtelenségre hivatkozva kérte és elnyerte nyugdíjaztatását Engisch Frigyes szeghegyi lelkész, a ki 33 évig működött mint lelkész. Az Úr tegye derültté további életét családja körében. Megható módon vett búcsút elnöktársától, ns. Petrovics Soma úrtól a csanád—csongrádi egyházmegye érdemdús felügyelője, ns. Hász Antal úr, „mert — írja levelében — az én megfogyatkozott erőm egyházunk szolgálatára tovább nem képes, az egyháznak pedig új, tetterős vezetőre van szüksége. Ennek tudatában azzal a fájó érzéssel, a mit az elmúlás lelkünkben kelt, tudatom veled, hogy a felügyelői tisztemtől véglegesen visszalépek". A hálás elismerés és tisztelet érzetével vettem tudomást ns. Hász Antal úr visszavonulásáról, de gyógyíthatlan betegsége miatt — mint az esperes úr írja — ebbe bele kell nyugodnunk. 0 volt az egyházmegye első felügyelője s e tisztét több mint húsz éve viselte igaz odaadással s ügybuzgalommal. Fejezzük ki elismerésünket jegyzőkönyvileg is nagy érdemei iránt. Fájó érzéssel kell bejelentenem továbbá azon haláleseteket, a melyek a lefolyt év alatt egyházkerületünkben az egyházi élet munkásait ragadták el tőlünk: Az Űr magához hívta hirtelenül és váratlanul Leszich Lászlót, a nagybánhegye^i gyülekezet derék, javakorabeli lelkészét, a csanád—csongrádi e.-m. egyházi főjegyzőjét, 1916. év febr. hó 14-én, életének 53. évében, lelkészi működésének 30-ik évében, a ki nagy hűséggel és buzgósággal 22 évig szolgálta az Urat gyülekezetében, mint jó lelkipásztor. A már nyugalomba vonult lelkészek közül elszólította az Ur az örök nyugalomba: Mrva György volt petrőc^t lelkészt, Steltzer Erigyes volt kiszácsi lelkészt, Kolényi Emil volt istvánvölgyi lelkészt, Nyácsik Endre volt vársomlyói lelkészt. Frenyo András volt tápiószelei lelkészt, Jeszenszky Nándor volt nagyszentmiklósi lelkészt, Lukács Pál volt libetbányai lelkészt. Mindnyájan híven munkálkodtak egykor az Űr szőllőjében azon idő alatt, a melyre elhivattak. Őrizzük meg emlé-