Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1913. szeptember

37 ingyenes ellátásban részesül, kisebbik része alig számbavehető 6. csekély díjat fizet. Mi sem természetesebb, hogy a középiskola négy osztályát végzett fiatalság, már ez okból is, az állami intézeteket keresi fel, és a mi intézetünkbe való felvételért azok folyamodnak, a kik az államiakban már fel nem vehetők, tehát kevesen és azok is olyanok, a kik a leggyengébb bizonyítvánvokkal rendelkeznek. Nem óhajtom e kérdést részletesen taglalni, csupán rá akarok mutatni ezen elszomorító körülményre, mely szarvasi intézetünkre kétszeres súllyal nehezedik" miután minden irányban nemcsak állami, hanem nemzetiségi-felekezeti tanítóképzőkkel is körül van véve, nem szólva arról, hogy Szarvasnak — az említett intézetekkel szemben — földrajzi fekvése sem mondható kedvezőnek. Indokoltnak tartom tehát, hogy ezen sok gondot okozott, nehéz és fáradságos munkával, lelkes buzgalommal, modern színvonalra emelkedett s országos jó hírnévre szert tett intézetünk továbbfejlődésének lehetőségét megadjuk és az említett kérdés kapcsán felmerült nehézségeket elhárítandó, a felvetett kérdés megoldását a közgyűlés jóindulatú figyelmébe ajánljam. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom még arra a körülményre, hogy ezen intézetünk felszerelése és berendezése tekintetében is még sok a tennivaló és az értékes munkának nem vethetünk gátat azzal, hogy a tanítás alapfeltételeinek teljesítése, a berendezés és felszerelés megfelelő mérvű gyarapítása elől elzárkózzunk Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy intézetünk tanári karában is változás állott be, a mennyiben 1912 január hó 20-tól Margócsi Gyula, a gyakorló-iskola tanítója, betegsége miatt először április l-ig majd a tanév végéig szabadságoltatott s egyszersmind nyugdíjaztatása iránti kérvényét is beadta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1913. évi június hó 2-án 49496. sz. a. kelt rendeletével őt 1913. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg évi 3400 K nyugdíjjárandósággal nyugdíjazta. A lelkiismeretes buzgalomban mindig előljáró pedagógusnak lelkes és fáradságos munkájáért e helyen is köszönetet mondok s adja a Mindenható, hogy négy évtizedes gondterhes munkája után zavartalanul élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat. Ezzel kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy helyét az intéző bizottság Remenyik László szegedi tanítóval töltötte be, a ki több helyen működött tanítói minőségben és jelen állásába a gyermekvédőliga szegedi otthonából, a hol családfői minőségben működött, választatott meg, f. évi július hó 9-én. Tisztelettel jelentem, hogy a közgyűlés mult évi határozata alapján, melylvel egy rajz-, kézügyesség-, tornatanszék szervezéséhez, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hozzá-