Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. szeptember, október

23 Az évvégi szokásos vizsgálatok korábban, május havában, a IV. évesek befejező képesítővizsgálata a rendes időben tartatott meg. Ez utóbbiakon, mint megbízottam nt. Placsko István helvbeli lelkész úr volt jelen, aki e vizsgálatok lefo1 vásárol és eredményéről dícsérőleg emlékezik megjelentésében, kiemelve különösen, hogy a felére apadt tanári karnak mily nagy önfeláldozást igénylő munkásságot kellett az egész iskolai év folyamán kifejtenie. Évvégén tanítói oklevelet nyert 4 növendék s ezek közül 3 kántori oklevelet is. r Mindehhez hozzáfűzöm még, hogy az illető kir. tanfelügyelő úr az intézetet évközben többször meglátogatván, a tanári kar működése felett mindenkor teljes megelégedését fejezte ki, ellenben rámutatott az épület szűk, célszerűtlen voltára is. Érezzük ezt mi magunk is és talán már e tekintetben tettünk volna is valamit, ha a háborús körülmények megengedték volna. Elhatározott dolog ugyanis egy új épület emelése s van szerencsém idevonatkozóíag azt is jelenteni, hogy a nm. vallás- és közoktatási miniszter úr kegyes volt ez évben is kiutalni a 10,000 K építési államsegélyt ugyancsak azzal, mint a mult évben is, hogy az építendő intézet tervrajzát és a költségvetési előirányzatot f. évi szeptember hó végéig mutassuk be. Mivel azonban az akadálv, melv miatt ezt a mult évben sem tehettűk, most is fennáll, erre nézve ismét egyévi haladékot kértünk. Középiskoláink. 11. Ez az örökké emlékezetes esztendő nemcsak állami és társadalmi életünkre, hanem összes intézményeink munkakörére s így középiskoláink beléletére is nagy befolyással volt. A nagy világháború hullámai behatoltak az iskolák falai közé is és sok áldozatot követeltek a haza szent oltárára. Már maga a tanév megnyitása is egy-egy helyen nagyon nehéz és indokolt aggodalmak között történt s az eredményes tanítás biztosítása nem csekély gondot okozott a tanintézetek tanári karának. De Istennek hála, iskoláink lelkes tanárságának sikerült a sokszor túlnehéznek látszó feladatot is megoldani, az akadályokat elhárítani s az iskolai év végén, amint azt úgy a tankerületi igazgatói látogatás jegyzőkönyveiből, mint az egyházi vizsgái elnökségi jelentésekből láttam, a nagy izgalmak ellenére is, a szokott eredményes munkát felmutatni. Nem mulaszthatom el, hogy iigybuzgó tanárságunknak — ide értve a szarvasi tanítóképző tanári karát is — az ez év folyamán kifejtett munkásságáért elismerésemet e helyen is ki ne fejezzem.