Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1913. szeptember
6—8 éves tanító, ez tehát, mert fizetése oly fokozatú, melybe csak 26 évi szolgálat után juthat a tanító, teljes 20 évig mozdulatlanul marad ugyanazon fizetés mellett, holott az 1907. évi törvény szerint a fenti fizetéshez még öt rendbeli korpótlékot kapott volna! És ez eset kisebb vagy talán nagyobb arányban sok idősebb tanítóinknál előfordul, hogy t. i. bizonyos ideig vesztegelniük keik Mint értesültem az „Országos Evang. Tanítóegyesület" az új törvény a felekezeti tanítóságra nézve sérelmes rendelkezéseit összefoglalva kérelmet szándékozik intézni ker. közgvűlésünkhöz és ennek útján az egyet, közgyűléshez, hogy az ez ügyben a magas kormányhoz intézendő feliratát támogassák. Köteleségenmek tartom azonban — ettől eltekintve — a magam részéről is a felhozottakat a mélyen tisztelt ker. közgyűlés figyelmébe ajánlani azzal, hogy mondaná ki a ker. közgyűlés, miszerint: tekintettel az 1913. évi tanítófizetések rendezéséről szóló törvénynek a felekezeti, közelebbről ág. h. ev. tanítók mélyreható hátrányára vonatkozó rendelkezéseire, úgy a fizetési fokozatokba való beosztást mint különösen a törvénv lí-ik rész 7. §-ának az 1893-ig o O eltöltött szolgálati időre vonatkozó intézkedést illetőleg, a ker. közgyűlés teljes jóakarattal támogatja az evang. tanítóság azon mozgalmát, mely a fizetésrendezési törvénv hátrányos szakaszainak megváltoztatására J o törekszik s felkéri az egyetemes egyház közgyűlését, hogy azt a maga részéről is a nm. kormánynál támogassa. Mélyen tisztelt ker. közgyűlés! Az új törvénynyel tehát ismét egy hatalmas lépéssel jutottunk közelebb az iskoláztatás államosításához. Az a viszonv, nielv az állam és egvházunk között a múltban fennállott, teljesen megváltozott. Önkormányzatunk mai alakjában iskoláinkat tekintve, az állami hatalom beavatkozásának képét mutatja. Törvényalkotásunk az újabb időben mindinkább tágította a „felügyeleti jog" hatásköréts azzal szemben mind kisebb térre szorította önrendelkezési jogunkat, úgy hogy e tekintetben önkormányzatunk valóban csak árnyékává vált a réginek s alig másban mint a tanítók választásában és iskolák fenntartásában jelentkezik. Az új törvény ismét egy erős szálat szakított el, melv a tanítóságot az egvházhoz kötötte. Váljon e törvény és már különösen a nem felekezeti tanítóság között jelentkező „Egyház és Iskolát" egymástól elválasztani igyekező irányzat nem fogják-e megtéveszteni és eddigi egvházias alapról letéríteni, kivált a tanítóságunk ifjabb nemzedékét, arról természetesen nem szólhatunk még, de mert a gondolat ott kísért s ez méltán hívja fel figyelmünket, hogy