Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1915. szeptember, október
19 tuszminiszter egyik rendelete a népiskola három felsőbb t. i. 7. IV., V. és Vl-ik osztályát a mindennapi iskolakötelezettség alól felmentette, hogy így e nagyobb és erősebb gyermekek a mezőgazdasági munkában az otthon maradottaknak segítségükre lehessenek. Nagyon természetes, hogy ennek következtében ezen iskolai év nagyon változatos képet mutat. Voltak oly kedvező helyzetben lévő iskoláink, amelyekben a tanítás egész éven át zavartalanul folyhatott, másutt csak rövidebb-hosszabb megszakításokkal vagy osztályok és iskolák összevonásával; volt olyan is, ahol tanítás egyáltalán nem volt, mert az egyházközség a hadbavonult tanító helyettesítéséről akarva sem tudott gondoskodni. Némely egyházközségben csak az alsóbb három osztály részesült oktatásban, sok helyen viszont, ahol a körülmények megengedték, az őszi és tavaszi nagyobb munka befejeztével a felsőbb három osztály is járt az iskolába. A hadbavonult tanítók helyettesítéséről — ahol ez lehetett — az egyházközségek gondoskodtak. És itt, anélkül, hogy neveket említenék, csak általánosságban elismerőleg kell megemlékeznem arról, hogy sok ügybuzgó tanítónk a hadbavonult kollegáik helyettesítését minden külön díjazás nélkül vállalta magára, sőt örömmel jelentem, hogy e tekintetben egyetlen egy panasz sem érkezett hozzám, ami mindenesetre mutatja, hogy tanítóságunk teljesen át volt hatva attól a tudattól, hogy a haza védelmi harcában mindnyájunknak részt kell vennünk minden időnkkel, erőnkkel s fokozottabb áldozatkészséggel, mert ezt kívánja tőlünk a haza léte s jövője, ezt teszi kötelességünkké az érettünk a harctéren küzdő gyermekeink, testvéreink sok kiállott szenvedése s hősies áldozatul esett élete. Természetes, hogy hadbavonult tanítóink közül is többen hősi halált haltak a harcmezőn, némelyekről az hírlik, hogy eltűntek, vagy hogy fogságba estek. Miután erre nézve adataim hiányosak és meg nem bízhatók teljesen, az erre vonatkozó jelentéstételt a jövőre hagyom. Jelzem azonban általánosságban, hogy az aradbékési esperességből bevonult 23, bácsi esperességből 44, bánságiból 4, békésiből 37, budapestiből 4, csanádcsongrádiból 10, (horvát esperességben nincs felekezeti tanítónk,) pestmegyeiből 35, turócziból 10, zólyomi esperességből 17 tanító, összesen: 185. A mi elég nagy szám, tekintve, hogy tanítóink száma összesen 414. Az elemi népoktatással kapcsolatos egyéb ügyekre és részletesebb adatokra nézve a ker. iskolai bízottság'közgyűlésünk folyamán, megteszi szokásos jelentését. 2*