Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. szeptember, október

6 1—2. a haza és a mi egyházunk tagjai is nem lankadnak ezekben az erényekben. De a hol a legnagyobb a tény, ott legsötétebb az árnyék is. Ez árnyoldalak, a háborút kísérő borús jelenségek között, talán a legfontosabb az, hogy az élelmiszerek terén a leg­nagyobb uzsora állt elő. A legszükségesebb életcikkek ára oly magas, hogy akiknek szerényebb a jövedelme, a mindennapi kenyeret is alig tudják megszerezni. Természetes, hogy e drága­sággal szemben tulajdonképen a legjobb helyzetben vannak azok,, akik őstermelők, földdel bírnak; mert hiszen ők termelik azokat a legszükségesebb élelmicikkeket, — ők elsősorban elégíthetik ki ebbeli szükségleteiket. Pedig valójában alig indo­kolható az az aránytalan áremelés most, amikor általában jó volt a termés, — sokkal jobb, mint tavaly. Egy fontos tanú­ságot vonhatunk le e körülményekből: azt, hogy elődeink mily bölcsen cselekedtek, amikor a papi s tanítói fizetéseket ter­mészetben, földben, terményben állapították meg. Ennek az áldásos intézkedésnek következménye, hogy akik ilyen ter­mészetbeni javadalmat élveznek, ma nem érzik annyira a folyton fokozódó drágaság folytán előállott megélhetési nehézségeket, mint azok, akiknek a természetbeni javadalmát az egyházak megváltották. Ennek következtében igen bölcs­nek és időszerűnek tartom kerületünknek azt a határozatát^ hogy megvizsgáltatni rendelte a papi és tanítói javadalmak jogi természetét és kimondta, hogy azokat eredeti rendel­tetésöktől elvonni nem engedi, s amennyiben ez az idők folyamán megtörtént volna, intézkedni fog, hogy e javadal­mak eredeti rendeltetésöknek visszaadassanak. Addig is — hiszem és remélem, — hogy azok az egyházak, amelyek a régen papi, tanítói jövedelmet képező földet most saját maguk művelhették a felemelt árak folytán megkétszereződött hozammal,— azok megfogják ragadni az alkalmat, hogy egyh. tisztviselőik sorsán drágasági pótlék megadásával segítsenek. De hogy igéretemet megtartsam s rövid legyek, meg­vonom magamtól a szót, — s csak egyet engedek még meg magamnak, — azt, hogy szívélyesen üdvözöljem a meg­jelenteket s munkánkra Isten áldását kérve a kerületi köz­gyűlést megnyitom. A közgyűlés élénk helyesléssel fogadja az elnöki megnyitó beszédet és azt a jegyzőkönyvébe felvéteti. 2. A jegyzői kar bemutatja a kerületi közgyűlés jogosult tagjainak összeállított jegyzékét és jelenti, hogy a választott tagok igazoló okmányai rendben vannak, minek folytán a világi elnök a közgyűlést szabályszerűen meg­alakultnak jelenti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents