Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. január

169 ágost. hitv. evangélikus részről eddig is és ezután is nagy- 11 számú és tetemes adományok érkeztek, ami hiteles szám- 1 adatokkal bizonyítható. 1912. évi április hő 2-án a békés-bánáti ref. egyházmegye és a bánáti ág. hitv. ev. egyházmegye vegyes bizottsága ült össze az orsovai egyesült egyház ügyének rendezése tárgyában, mely bizottsági ülésben a békésbánáti egyházmegye megbízottai előterjesztették, hogy az orsovai egyesült protestáns íiókegvházközség elnevezése a református egyházi felsőbb hatóságok hozzájárulása és jóváhagyása nélkül változtatott át ág. hitv. ev. egyházközség névre s ugyancsak ily hozzájárulás és jóváhagyás nélkül lett az orsovai egyesült protestáns fiókegyházközség telekkönyvi tulajdonát képező és az egyesült protestáns fiókegyházközség által szerzett ingatlanokra a tulajdonjog részben az orsovai evangélikus egyházközség, majd egészben az orsovai ág. hitv. ev. egyházközség javára átírva. Kérik tehát, hogy mindkét egyházi főhatóság elé az egyesültség jogi állapotának elismerése és az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjognak az egyesült protestáns egyházközség javára, illetve nevére bekebelezése iránti javaslat terjesztessék. A bánsági ág. hitv. ev. egyházmegye megbízottai pedig kijelentik, hogy a volt orsovai egyesült protestáns fiókegyházközség önként csatlakozott az esperességhez s ezt az ág. h. ev. egyházi felsőbb hatóságok is jóváhagyták, miért is a tényleges megváltoztatáshoz nem járulnak. Megjegyzik, hogy az egyesültségi viszonyt csakis az ág. h. ev. missziói lelkészi állás szervezésig ismerik el fennállottnak. Ezen szervezéssel azonban az egyesültségi viszony s az egyesült protestáns egyházközség jogilag megszűnt. Hajlandók azonban a volt egyesült protestáns egyházközség vagyonából a református eredetű vagyonrész arányáig a református egyház tulajdonjogát elismerni. Tovább folyt tehát az ügy a reformátusok részéről a bíróság előtt, mig végre a temesvári kir. ítőlőtábla döntött s 1914-ben utasította az első bíróságot, hogy az előző telekkönyvi állapotot állítsa vissza, vagyis hogy ingatlanaink ismét az egyesült protestáns fiókegyházközségre legyenek telekkönyvezve. Megjegyzendő azonban, hogy mielőtt az ítélőtábla ezen végzését hozta, a kir. Curia felszólította a békés-bánáti református egyházmegyét, bizonyítsa be teljes hitelt érdemlő alakban kiállított okirattal, hogy tényleg az orsovai egyháznak egyik egyházi főhatósága-e, mire a tiszántúli református püspök „Hivatalos okirat" címmel bizonyítja, hogy az orsovai egyesült protestáns egyházközségnek egyik felettes egyházi hatósága a békésbánáti református egyházmegye. De kérdem, lehet-e a békés-bánáti református egyházmegye az orsovai egyháznak felettes egyházi hatósága, midőn több, mint 30 év óta tőle