Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1913. szeptember

23 kölcsönös tisztelettel és őszinte egyetértéssel igyekeznének 6. kerülni mindazt, a mi súrlódásra, békétlenségre vezet! S éppen azért mert az „ecclesia militans"-nak leghatalmasabb s hozzá legméltóbb fegyverét a szeretetben s legszebb czélját a béke létesítésében — nemcsak lelki, de minden életviszonyban ,— látom, különösen nagyon sajnálatosnak tartom a testvér református és a mi egyházunk között felmerült és a testvéri egyetértést erősen fenyegető esetet a nagvgeresdi egyezség reviziója körül, a melyben a m. évi egyetemes közgyűlés a dunáninneni egyházkerület felterjesztésére azt határozta, „hogy az egyezségnek bizonyos módozatokkal való fenntartása vagy pedig egészben való megszüntetése kérdésében a kerületek nyilatkozzanak". A kerületek nyilatkozatait természetesen nem ismerhetem, sőt midőn e sorokat írom, kerületem egyházmegyéinek idevonatkozó határozataikat sem, de a nélkül, hogy a szabad megnyilatkozást előre befolyásolni óhajtanám, részemről jelzem, hogy bizonyos fájó érzés fog el arra a gondolatra, hogy a helyett, hogy igyekeznénk — hitelveink megtartása mellett — mindinkább szilárdítani a minket összefűző kapcsokat, lazítjuk és szaggatjuk azokat mindkét fél kárára és hátrányára. Mert meg vagyok győződve a felől, hogy az ütköző pontok kiküszöbölése vagy módosítása, továbbá a szerzett tapasztalatok alapján űjonnan megszerkesztett egyezség sok tekintetben előnyünkre válnék. Kár a beteget halottnak nyilvánítani, mielőtt gyógyítani megpróbáltuk volna! De természetes, hogy a kérdés helyes, mindkét részre megnyugtató és a jövőre nézve a békés társulási viszonyt garantáló megoldása csakis határozott jóakarattal, egymást megértő -s egymás érdekét kölcsönösen előmozdítani kész ügyszeretettel eszközölhető. Kényszernek, akár társulásra, akár adózásra nézve, a mi eddig is csak bajt okozott és a mi a viszály csíráját rejtené magában, az egyezség szabályai között helye nem lehet. Helyénvalónak tartom itt megemlíteni azt a részemről örvendetesnek jelezhető eseményt, hogy dr. Baltik Frigyes püspök úr kezdeményezése folytán f. évi márcz. 13-án közös püspöki értekezletet tartottunk a református püspök urakkal, a czélból, hogy a testvér-egyházak egyházkerületeit közösen érdeklő közügyekről bizalmas eszmecserét folytassunk. Első ilyen összejövetele volt ez a két testvér-egyház püspökeinek. Szükségét éreztük annak, hogy egyházainkat közösen érdeklő ügyekről egymással tanácsot tartsunk s némely kérdésekben közös megállapodásra jussunk. A két testvér-egyház helyzete, viszonya az államhoz sok vonatkozásban ugyanaz s lényegben egyöntetű eljárást, intézkedést tesz kívánatossá. Ezért nagyon is