Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1913. szeptember

11 miniszterre, de e jogok már nemcsak nagyfokú megszorítása 6. a jövedelem kiegészítésnek, hanem kissé túllépik a törvényekben biztosított önkormányzatunk határait is. Mindezeket tehát tekintetbevéve javaslom, tegyen a m. tisztelt ker. közgyűlés oly irányú felterjesztést az egyet, közgyűléshez, hogy: A bányai ág. h. ev. egyházkerület a lelkészi fizetésrendezés törvényét több rendelkezéseinél fogva ki nem elégítőnek sőt sérelmesnek tartja, ennélfogva felkéri az egyet, közgyűlést, hogy a törvény ezen ki nem elégítő és sérelmes rendelkezéseinek felsorolásával hasson oda a magas kormánynál, hogy ezek módosíttassanak. Nevezetesen: 1. Követelje a felekezetek egyenjogúsága alapján, hogy a lelkészi fizetésrendezési törvény végrehajtásánál, a nm. kormány a mi egyházunk főhatóságait is hallgassa meg előzetesen. 2. Követelje az 18-18. XX. t.-cz. végrehajtását; a protestáns egyházaknak megfelelő egyházi dotáczióval való végkielégítését, a mint azt úgy az előző mint a mostani kormány junctimba állított a r.-kath. autonómiával. 3. Addig is, míg ez megtörténik, a nm. vallás- és közokt. miniszter az államsegélyeket ne közvetlenül az egyes személyeknek és intézményeknek nevére, hanem egész összegben az egyetemes egyháznak utalványozza ki. ns végre 4. a lelkészi fizetésrendezés 2400 kor. alapfizetésemelés- és korpótlékrendszer szerint történjék akként, hogy a lelkészi jövedelem 3000 kor.-ig emelkedjék. 3. Sokkal tovább megy követeléseiben a lelkészi fizetésrendezés tekintetében „A lelkészi egyesület Memoranduma", a mely a korpótlékokon kívül — s szerintem is méltán — még családi pótlékot is kíván a prot. lelkészek részére. A memorandummal valószínűleg foglalkozik majd a f. évi egyet, közgyűlésünk. Terjedelménél fogva ide nem iktathatom, különben is ismerjük tartalmát mindnyájan, azért elegendőnek tartom, a m. tisztelt ker. közgyűlés figyelmét egyszerűen arra felhívni, í 11. azt nagybecsű támogatásába ajánlani. A lelkészegyesület ezen első nagyon életre való jeladásáról lévén szó, néhány szóval megemlékezem magáról az egyesületről is. Megalakult 1912 nov. 5-én. A „MELE", mint magát röviden nevezi, czélja: „a magyarhoni ev. lelkészi kar szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása .... továbbá: a gyülekezetek vallásos életének fellendítése, az evang. vallásos érzület élesztése, a bel misszió művelése, a lelki gondozás egyöntetű és czéltudatos gyakorlása; általában az egyház összes érdekeinek a világiakkal együttesen és egyetértő szellemben való ápolása stb."