Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1914. szeptember

45 Fontos ez intézet létesítése különösen felekezetünk szempontjából, a mit részletesen e helyen bizonyítani nem óhajtok, csupán arra a körülményre utalok, hogy a többi hitfelekezeteknél mindenütt nagyobb számban vannak tanítónő, mint tanítóképzők. A ref. testvéregyháznak több tanítónő, mint tanítóképzője van, a róm. kath. 25 nő és csak 11 férfitanítóképzője van stb. A nő gyengéd lelke egyházához, vallásához, hitéhez közelebb áll, mint a férfinek küzdelemre hivatott lelke; a nő, az anya oltja gyermekeibe az egyházias érzést, a hitéhez való ragaszkodást és szeretetet, tehát természetesnek tartom, hogy éppen a hitfelekezetek azok, a melyek oly nagy súlyt és gondot fordítanak a tanítónőképzésre, nemcsak a tanítóképzés szempontjából, hanem főként azért, hogy legyenek intézeteik, a melyekben mély érzésű, vallásos anyákat neveljenek egyházuknak. Hogy mennyire igazuk van a többi s az említett hitfelekezeteknek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a .v-omorú reverzális-sta/isztika, a melyből mindig csak a mi egyházunk fogyáséit látjuk. Gondoskodnunk kell tehát nekünk is ily intézetek létesítéséről s ha már úttörők nem lehetünk, legalább évtizedes szomorú tapasztalat után ragadjunk meg minden rendelkezésünkre álló nemes módot, hogy egyházunkat s hitéletünket a családi élet szentélyébe is bevihessük azon anyák útján, a kik majdan a mi intézeteinkben nyerik mélyreható, vallásos neveltetésüket és kiképeztetésüket. Szinte lehetetlen arra a kérdésre felelni, hogy mind e mai napig miért is nincs ev. egyházunknál: tanítónőképző je? Kísérletek történtek már. Maga az egyetemes közgyűlés is évek óta foglalkozik egy tanítónőképző létesítésének kérdésével, de fedezet hiányában megvalósítható e nemes törekvés nem volt. Éppen ezért csak helyesléssel tudtam fogadni szarvasi tanítóképző-intézetünk igazgatójának e kérdésben tett előterjesztését, a mely egyfelől a meglevő intézet továbbfejlődését biztosítja, csupán azzal a különbséggel, hogy nem férfiak, hanem nők nyernének kiképzést s másfelől azért, mert ezzel a tanítónőképző létesítésének kérdése is meg van oldva, a nélkül, hogy egy újabb intézet szervezésével járó kiadások terhelnék meg az anyagiaktól amúgy is súlyosan megterhelt ev. egyházunkat. Megjegyzendő, hogy ev. egyházunknak hat tanítóképzője van, míg ezzel szemben a kétszer' akkora testvér ref. egyháznak csak három, ele a reformátusok három intézetükben több tanítót nevelnek s félannyi kiadással, mint mi. Ha a ref. egyháznak elég három tanítóképző, nekünk elég lesz öt s ha a nagyszebenit nem számítjuk be, négy. Tehát az átszervezéssel nem veszít egyházunk, csak nyer. Május hó 19-én az egyetemes tanügyi bizottság is foglalkozott Nikelszky Zoltán, szarvasi tanítóképző-intézeti igaz-