Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1914. szeptember

31 Mindezek után megáldva az egyházközség híveit és újból 7. is köszönetet mondva különösen a vendégszerető kedves Bollacsaládnak, e kánonszerű látogatásunkat befejezettnek nyilvánítottuk. A zsinat közelléte, valamint a beállott kedvezőlen téli időjárás miatt ezen utazások folytatását kedvezőbb időre halasztván, ennek beálltával az egyetemes egyház 1913 évi közgyűlése jegyzőkönyvének 89. pontja alatt hozott határozat a bányakerületi elnökséget kötelezőleg utasító rendelkezése értelmében 19lá évi junius k~én Hódmezővásárhelyt megtartottuk a város külső területén (Kardoskűton) lakó hivek gyülekezetének anyásítása tárgyában az elrendelt tárgyalást. A jelzett napon kerületi felügyelő úrral, valamint Dr. Liedemann Frigyes ker. főjegyző úrral jelentem meg a helyszínén a hódmezővásárhelyi belső, mint külterületi hivek nagy számától szívélyesen fogadtatván. Eljárásunkról szóló részletes jelentésünk a ker. ill. egyet, közgyűlés jegyzőkönyvének megfelelő pontjainál fogván tárgyaltatni, itt röviden csak annyit jegyzek meg, hogy június 4-én úgy délelőtti, mint egész délutáni beható és mindenre kiterjedni igyekező tanácskozás után abban állapodtunk meg, hogy miután a bemutatott normál költségvetések hiányt mutatnak fel, az arányitás kérdésében, daczára az egyetemes egyháztól nyert felhatalmazásnak, saját hatáskörünkben határozatot nem hozhatunk, hanem a mai tárgyalás eredményéről a ker. közgyűlésnek fogunk jelentési tenni, azon nézetünknek adva kifejezést, hogy a ker. közgyűlés is csak azon esetben tarthalja fenn a külterületi egyház anyásítása tárgyában hozott határozatát, ha ennek hívei a hiányként feltüntetett összegre biztos fedezetet tudnak felmutatni. Azon utasítással, hogy a vitatkozó felek egy mindkét érdekelt fél részéről bizottságot válaszszon, mely az esperes úr bölcs vezetése mellett a meglevő ellentétek kiegyenlítésében testvéri szeretettel tárgyaljon, az egyház ezen vitás kérdésének megoldához Isten áldását kívánva, a tárgyalást — sajnos — kivánt teljes eredmény nélkül berekesztettük. Elnöktársam ő méltóságával való megállapodásunk szerint az esperes urak közvetlen lelkipásztorkodása alatt álló egyházközségek meglátogatását tűztük volt ki feladatunkul s így csak természetes volt, hogy Hódmezővásárhelytől elbúcsúzván, mindjárt másnap, azaz 1914 június 5-én Szentesre utaztunk. Megérkezésünk alkalmával az egyház, a megye, a város s más érdeklődő közönségtől fényesen fogadtatván, utunk egyenesen Isten házába, az egyházközség kedves és díszes új templomába