Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1914. szeptember

11 bau részesülnek is, hogy jóformán teljesen ingyenes ellátásban 2—3. részesül a legtöbbje. Az áttérések és a gyermekekre nézve kötendő szerződések tekintetében a mi statisztikánk ez évben is alig mutat veszteséget ránk nézve, holott az orsz. stat. kimutatásai szerint e veszteség óriási, a mi a mellett tanúskodik, hogy ezt a veszteséget ott szenvedjük különösen, a hol lelkészeinknek nincs módjában ezeket megállapítani, mert a sok és távoli szórványokban lakó híveink nem is jelentkeznek az illetékes lelkészüknél, úgv hogy ennek sok ilyen házasságkötésről nincs is tudomása. S így van ez nagyobb városokban is. Természetes, hogy a mi statisztikánk az ilyeneket fel nem veheti. A dolgon csak úgy lehetne segíteni, ha mindazokra a helyekre, a o O J O 7 t ^ ' hol nagyobb területen nincs egyházközségünk, missziói lelkészi állásokat szervezhetnénk s így gondozhatnék az oly híveinket, kik a mostani viszonyok között teljesen elhagyatva vannak részünkről. Végül a hozzám beterjesztett egyházlátogatási jkvek tanusága szerint, az egyházközségek vagyonkezelése mindenütt lelkiismeretesen történik; az egyházak ingatlan vagyonai és egyéb értékei híven gyümölcsöztetnek. Az egyházi épületek jórendben tartatnak s tűzkár ellen biztosítvák. Több helyen a hol az iskola a törvényes követelményeknek meg nem felelt — új iskolai épületet emeltek, vagy emelni kívánnak, még pedig nem egyszer az egyház nagy megterheltetésével. Vájjon sokáig íesznek-e mieink ez új drága iskolák? Gyászesetek. 3. Az elmúlt egyházközigazgatási évben úgy egyházkerületünket, mint a testvér ref. egyházat súlyos veszteségek érték az által, hogy az életünkkel szabadon rendelkező élet és a halál Ura a halál által több buzgó és fáradhatatlan munkást szólított el az egyházi élet munkateréről. Mielőtt azonban ezeknek emlékezetét újítanám fel, a gyász és veszteség mérhetlen nagyságában magasra kiemelkedő azon súlyos csapásról kell megemlékeznem, a mely édes magyar hazánk és ennek népeit egyaránt mélységes gyászba borította. 1914 jun. 28. szomorú dátuma lesz a magyar történelemnek is. Ó cs. és kir. fensége Ferencz Ferdinánd királyi herczeg, trónörökös és fenséges hitvese Hohenberg Zsófia herczegnő e napon estek áldozatul egy pokoli gaztettnek Szerajevóban. Magyarország minden népe vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül kifejezhetlen fájdalommal s a legbensőbb részvéttel vette körül a két koporsót, melyeknek egyike milliók