Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1913. szeptember

186 hozzászólni s szükség esetében ily kérdésben a gyűlés több­sége határoz. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indo­kolni nem szabad. Az elnökség a szavazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 14. §. Oly kérdéseknek tárgyalása után, melyekben fejenként történhetik a szavazás (Zs. t. 115. §-a), a határozat rendsze­rint a felszólalók többségének véleménye szerint mondatik ki. Ha azonban az elnökség bármelyik tagja, vagv a köz­gyűlésnek öt tagja kívánja, szavazásnak van helye. A szavazás felállással, a mennyiben ez úton a helyes többség meg nem állapítható, avagy 10 közgyűlési tag kívánja, avagy az elnökség szükségesnek tartja, névszerint történik és pedig akként, hogy a jegvzői kar egyik tagja a szavazásra elsősorban azokat hívja fel neveiknél fogva, kik hivatalból, azután azokat, kik a választás alapján tagjai a közgyűlésnek, végül azokat, kik helyettesítési joguknál fogva lépnek a távol­levő tagok helyébe. A névszerinti szavazásnál a határozathozatalhoz a szava­zók általános többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő meg­oszlása esetén az elnökség szavazata dönt. Ha azonban az elnökök szavazata is megoszlik, az indítvány elejtettnek tekintendő. 15. §. Oly kérdésekben, melyekben egyházmegyénként törté­nik a szavazás, a szavazatok írásban nyújtandók be. A mennyiben az egyházmegye szavazata nem alapul egyházmegyei közgyűlési határozaton, minden egyházmegyei jelenlévő és szavazatra jogosult tagjai maguk között szavaz­nak a kérdés felett, s a többség határozata tekintetik az egyházmegye szavazatának. Ha bármely egyházmegye tagjai közül, a maguk között megejtett szavazásnál, ugyanannyi szavaz az indítvány mellett, mint ellene, ennek az egyház­megyének szavazata számításba nem vétetik. 16. §. Választás vagy közfelkiáltással, vagy titkos szavazás útján történik. Közfelkiáltással csak akkor ejthető meg a választás, ha senki sem kívánja a titkos szavazást.

Next

/
Thumbnails
Contents