Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1918. április
mondva Egyházkerületi Felügyelő Úr Őméltóságának, valamint az Egyházkerületi Közgyűlésnek az irántam mindenkor tanúsított jóindulatukért. Isten, Atyánk áldja meg kegyelmének minden áldásával a mi anyaszentegyházunkat az Úr Jézus Krisztus által! Budapest, 1918 március 4-én. _ , „ _ Scholtz Gusztáv. Ezután a kerületi felügyelő méltatja azokat a kiváló érdemeket, amelyeket a lemondott püspök a 12 évet meghaladó, buzgó, fáradhatatlan munkásságával a kerület felvirágoztatása körül szerzett magának és távozása alkalmával is biztosítja őt, hogy az egyházkerület a legnagyobb hálával adózik neki, céltudatos, buzgó és mindenekfelett jóságos munkásságáért és fáradozásáért. — A maga részéről azok után, amiket a püspök lemondásának megindokolására előadott, nem tartotta lelkiismeretével összeegyeztethetőnek, hogy őt annak visszavonására rábírja, azt azonban örömmel jelentheti, hogy elnöktársa készségesen vállalkozik arra, hogy a püspöki teendőket utódának beiktatásáig ellátja. Scholtz Gusztáv mély meghatottsággal köszöni meg úgy a kerületi közgyűlésnek, mint lelkésztestvéreinek is a tegnapi értekezletükön kifejezésre juttatott bizalmát és ragaszkodását, kijelenti, hogy készségesen meghajol a közgyűlés ama óhaja előtt, hogy a püspöki teendőket utódának beiktatásáig ellátja és csak azt kéri, hogy a kerület erre az időre a püspöki titkár és másodlelkész munkaerejét rendelkezésére bocsátani szíveskedjék. Kruttschnitt Antal alesperes indítványozza, hogy a püspök lemondó levele egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék. Földváry Elemér egyházmegyei felügyelő, amint ezt a tegnap megtartott lelkészi értekezleten a lelkészek tették, ma ő a világiak nevében búcsúzik a püspöktől, biztosítja őt az egész egyházkerület legőszintébb nagyrabecsüléséről, bizalmáról, ragaszkodásáról és szeretetéről, de biztosítja arról is, hogy a közgyűlés a legmélyebb fájdalommal fogadja távozásának hírét és veszi tudomásul lemondását. A kerületi közgyűlés mély meghatottsággal és őszintén átérzett igaz sajnálattal veszi tudomásul a kerület atyai lelkületű, nagyérdemű, jóságos főpásztorának, eperjesi Scholtz Gusztáv püspöknek levelét, amelyben hivatkozás. sal a levelében említett okok folytán beállott testi és lelki törődöttségére, bejelenti, hogy kényszerítve érzi magát arra,^ hogy a kerület bizalmából 12 év előtt elfoglalt díszes állásáról lemondjon. Amidőn a kerületi közgyűlés püspökének eme megmásíthatatlan elhatározása előtt köteles tisztelettel meg-