Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1911. szeptember

107 széket törekvéseiben támogatnák s a bírságokat kérlelhetetlen 66. szigorúsággal behajtanák. A 4. táblázat a tanítókra és az iskolák felszerelésére vonatkozó adatokat tünteti fel. Ez idén öttel kevesebb tanító működött iskoláinkban, úgy hogy egy tanítóra átlag 1164 lélek, 200 tanköteles s 85 saját iskolájába járó tanuló jutott. Iskoláink száma 403, ezek közül 22 rossz karban van. A beérkezett jelentésekből megnyugvással értesülünk arról, hogy az egyházmegyei iskolai bizottságok javaslatára a közgyűlések az iskolafenntartókat a hiányok megszüntetésére utasították. Ugyanazon táblázatban szerencsénk van az iskola felszereléséről is beszámolni. Sajnos, itt is meg kell ismételnünk mult évi kifogásainkat. Felszerelésre iskoláink 22,365 K-t fordítottak s ez óriási összegből állítólag csak 324 fali olvasó, 23 számológép, 6 térkép, 4 földgömb, 678 drb és 1 gyűjtemény természetrajzi, 513 drb és 14 gyűjtemény természettani eszköz, végül 1676 kötet könyv lett beszerezve. Tudva azt, o %j j hogy ez új beszerzés alig képvisel 2000 K értéket, nem értjük, mily felszerelésre lett az említett jelentékeny összeg fordítva. Feltűnő, hogy a 76000/907. sz. min. rend. IV. függelékében felsorolt gyűjtemények — annak daczára, hogy az 1907. évi XXVÍÍ. t.-cz. 15. § d) pontja az államsegély elnyerhetésének egyik fő fel tételéül az iskolafelszerelését tűzi ki — elenyésző csekély számmal s csak Pest és Túrócz egyházmegyében szereztettek be, sőt a mult évben kimutatottak közül is Budapesten egv s Csanád-Csongrádban egy hiányzik. Az 5. táblázat szerint iskoláink szükséglete 1.098.620 K (+ 155.214), fedezete pedig 1.100,454 K (+ 150,180). E fedezeti többlethez az egyház 192,976, a községek 12,495 s az állam csupán 8182 K-val járult. Utóbbi adat is a mellett bizonyít, hogy a tandíjpótló államsegélyt csak igen kevés tanító és iskola kaphatta meg; míg az új terhek megint csak a hívek vállaira nehezedtek óriási arányban. , Iskolák építésére egyházközségeink 216,098 K-t, javításokra pedig 51,573 K-t fordítottak. Nagy összegek, de ha iskoláinkat fenn akarjuk tartani és fejleszteni, ily anyagi áldozatoktól sem szabad visszariadnunk. És ha figyelembe veszszük, hogy elemi iskoláink fenntartásához az állam 176,360, a községek 61,978, egyes társulatok és magánosok 15,852, vagyis összesen 254,190 K-val. egyházunk pedig 846,264 K-val járult, lehetetlen tisztelettel meg nem hajolnunk híveink azon hitbuzgósága és áldozatkészsége előtt, melylyel a magyar népoktatás és népnevelés ügyét felvirágoztatni igyekszik. Végül a 6 ik táblázat az eddig elmondottakat viszonyszámokban foglalja össze. Figyelemreméltó adat itt, hogy az iskolába járók a lélekszámmal 16-47. az iskolába nem járók