Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1911. szeptember

101 66. A kerületi iskolai bizottság bemutatja a bizottság elő- 66. adójának a kerületi népiskolai ügyre vonatkozó 1910/11. évi jelentését, valamint a nem a mi felekezetünk által fenntartott polgári, középiskolák és preparandiákba, vagyis idegen tan­intézetekbe járt tanulók vallásoktatásáról szóló 1910/11. évi jelentését: Jelentés a kerületi elemi iskoláztatásnak 1910/11. évi állapotáról és az idegen iskolákban végzett hitoktatásról. Bizottságunk osztatlan örömmel üdvözölte az 1908. évi XLVI. t.-cz. szentesítését. És nem ok nélkül, hisz e törvényczikk czélja az volt, hogy egyszersmindenkorra megszüntesse azt az ellen mondást, mely az általános tankötelezettséget elrendelő 1868. XXXVIII. t.-cz. 1. §-ának intézkedése és a szülőknek tandíj czímén való megadóztatása között évek hosszú során át fennállott. Örömünk, sajnos, túlkorai volt, mert bár e törvény „a községi és hitfelekezeti elemi népiskolákra vonatkozólag 1910. évi szeptember hó 1-én lépett hatályba" (8. §): a 3. §-ban meghatározott kárpótlásról teljes mértékben még ma sincs gondoskodva. Anyagiakkal küzdő iskolafenntartó egyház­községeink majdnem kivétel nélkül kértek államsegélyt azon bevételi csökkenésért, a melyet az elemi népiskolai oktatás ingyenessége maga után vont. de kérvényeiket a minisztérium ezideig vagy egyáltalában el nem intézte, vagy a jövedelem­csökkenésnek csak részben való pótlását vállalta. Ezzel iskolai pénztáraink a legnagyobb zavarba, tanítóink pedig a nélkülözés veszélyébe jutottak. A törvényczikk 1. §-a ugyanis úgy az iskolafenntartót, mint a tanítót, minden néven nevezendő tandíj szedésétől eltiltotta a nélkül, hogy a szükséges fede­zetről egyidejűleg gondoskodott volna, a minek következ­ménye az lett, hogy sok iskola nem volt képes dologi kiadásait fedezni, a tanítók egy része pedig még ma is nélkülözi azt a jövedelmét, mely díjlevele alapján már mult év szeptember első napjaiban megillette volna. , Nem áll módunkban megállapítani, mi okozza azt, hogy a tandíjpótló államsegély ily soká késik, de kötelességünknek tartjuk a t. Bizottság figyelmét arra fölhívni, hogy egyes egyházmegyék iskolafenntartói és tanítói a tandíjkárpótlási összeget még ma sem kapták meg, sőt fölmerült oly panasz is, hogy a minisztérium „legtöbb esetben a terményekben fizetett tandíjat be nem váltotta s így a tanítók — nehogy díjlevelükben biztosított javadalmukon kár essék — az idézett

Next

/
Thumbnails
Contents