Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1911. szeptember
a közgyűlés az egyházmegye felebbezett határozatát megváltoztatja és a kardoskuti gyülekezetnek anyaegyházzá való szervezését elvileg engedélyezi és egyben" utasítja a főesperest, hogy az anyásífás előfeltételeit és az egyházak közti vagyoni kérdéseket lehetőleg egyezség utján hozza tisztába. Az egyházmegyei közgyűlés határozatában foglalt indokolással szemben ugyanis az anyásítás megengedését a következők indokolják: 1. Az E. A. 27. §-ból nem lehet arra következtetni, mintha egy politikai község területén csakis egy anyaegyház lenne alakítható sem annak szövegezésénél fogva, de azért sem, mert az egyházi átalakulásokat az egyház jól felfogott érdekében a politikai községalakulásokkal oly szorosan összefűzni nem lehet, hogy ez az egyház esetleges külön érdekeivel összeütközésbe kerüljön. És a jelen esetben akkor, a mikor a kardoskuti puszta területén egyházunk felvirágzását csakis az önálló szervezettől várhatja, a politikai község körét és szempontját annál inkább is félre lehet tenni, minthogy az E. A. 28. és 30. §-ai értelmében a kerületnek e részben döntő szava van és ezek a §-ok veendők itt iránytadóknak, nem pedig a 27. §. 2. Figyelembe veendő az, hogy Kardoskútnak a belső egyházhoz való igen nagy r távolsága (35—40 km) a belső egyházzal való bensőbb kapcsolatotúgyszólván lehetetlenné teszi s ez az oka annak is. hogy a pusztának máris tulajdonképen külön lelkésze van, külön gondnokkal, iskolákkal és egyéb egyházi intézményekkel. 3. A puszta lakóinak, vagyis a híveknek a száma már annyi (2000 körül), hogy azok anyaegyházat fenntartani már számuknál fogva is képesek lesznek. 4. A mi a leendő egyház anyagi eszközeit illeti, igazolt tény az, hogy a kardoskuti hívek az ottani lelkészlak, iskola, tanítólak és 2V 2 hold földnek az árába már az 1895. évtől fogva mintegy 17,000 koronát térítettek meg az anyaegyháznak, továbbá a rendes költségek fedezésén kívül ugyanazok már több mint 1100 koronát fizettek be pénztári maradvány czímén a hódmezővásárhelyi egyház pénztárába. A hol tehát a hívek számbeli, vagyoni ereje és áldozatkészsége olyan, hogy ekkép mintegy 30,000 koronát képes — bár egy évtizeden át — megtaka-