Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1908. szeptember
53 40 szolgálati év után 2400 koronában való megállapítása; de a teljes 4. fizetés összegéig való emelkedhetésének számbavételével, szakértőileg állapíttassa meg. Ezen határozat folytán Gyürky Pál főesperes javaslatképen tervet s nyugdíjszabályrendeletet dolgozott ki nagy tudással, buzgalommal és szakszerűséggel s azt alkotmányos tanácskozás és véleménybeterjesztés czéljából valamennyi egyházközségnek, illetőleg lelkésznek megküldötte. Az egyetemes közgyűlés határozata szellemében, eltérőleg az 1906. évi javaslattól, most már nem az átalány-rendszert, hanem a fizetési rendszert veszi a nyugdíjigény alapjául. Eltekintve attól, hogy az egyetemes nyugdíjintézet képes lesz-e elviselni s kielégíteni a fizetési rendszer alapján megállapítandó nyugdíjigényeket, sokféle ellenvetésre és panaszra fog okot szolgáltatni ama tény, hogy ezen új javaslat szerint a 689 parochiális lelkész közül 465 pap csak a minimális s így 40 évi szolgálat után 2400 K nyugdíjat kap, holott a többi 224 lelkész a bevallott fizetés alapján 2400—10,000-ig menő nyugdíjigénynyel állhat elő 40 évi szolgálat után. Az igazság és méltányosság elvei szerint vajmi szembeszökő a differenczia. De ne bolygassuk a fizetési rendszer behozatalát, hanem a fizetési rendszer keretében állapítsuk meg nemcsak a minimumot, hanem a maximumot is. így például a reformátusoknál a nyugdíjösszeg 4000 koronánál magasabb semmi esetre sem lehet. Ha mi kimondjuk, hogy a nyugdíjösszeg minimuma 2400 K, miért nem állapíthatnék meg, hogy mi legyen a legmagasabb nyugdíjigény ? Méltányos dolog volna mindenesetre, hogy nemcsak a megállapított lelkészfizetés szolgáljon cinozurául, hanem az illető lelkésznek munkaköre, működése, családi viszonyai s a nagyobb munkájú s felelősségkörű funktionáriusok által élvezett s nekik biztosított tiszteletdíjak is. Ugy hiszem senkinek nem volna kifogása s nem is lehetne a nyugdíjigénynek a fizetési rendszer alapján való megállapítása ellen, ha a lelkészi fizetések rendezve s rendszeresítve volnának. De e tekintetben egy amabilis confusio dívik egyházunkban s ha az egyetemes egyház nem rendszeresíti a fizetéseket s azon elv szerint, hogy evang. egyházunkban minden hatalom az egyházközségből ered. ezekre bízza netán a lelkészi fizetések rendezését, ezen oly annyira fontos ügy soha dűlőre nem jöhetne s ad calendas graecas elodáztatnék. Sok szó esett már erről, de mindannyian adjunk hálát az Istennek, hogy elvalahára nemcsak elaggott s hivatalképtelen papjaink, hanem özvegyeik s árváik is a rendszeresített nyugdíjintézet által nyugodt révparthoz juthatnak s megélhetésüket találják s nem lesznek kénytelenek morzsák után nézni, melyek a jobbmódúak asztaláról hullanak. Mult év deczember 15-én felszenteltetett a bajai 8947 K költséggel újonnan átalakított templom toronnyal, harangjaival s új oltárával együtt Wagner G. A. újverbászi lelkész által püspöki s esperesi megbízás folytán a zombori lelkész segédletével. Az ünnepély a bajai törvényhatóság, egyházközségek s testületek jelenlétében ritka lelkesedéssel folyt le s a bajai egyházközség nem csüggedő hivei kis seregének áldozatkészségének s egyházunk iránt való tántoríthatlan ragaszkodásának tanuságul szolgált. Sajnos,