Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1910. szeptember
— 59 25. Tárgyaltatnak a folvó év márczius 15-én a képviselő- 25 - 26. választások alkalmából a kér. elnökség által kibocsátott körrendelet tárgyában a bánsági, békési és pestmegyei egyházmegvék részéről tett felterjesztések. A jogügyi bizottság javaslata nyomán, az elnökség részéről adott felvilágosító magyarázatok figyelembe vételével a közgyűlés nem kételkedik ugyan abban, hogy a kerületi elnökséget a körrendelet kibocsátásánál az egyház érdekeinek megóvása iránti szándék vezérelte, de* kénytelen megállapítani, hogy a körrendeletnek a lelkészekhez való közvetlen megküldése szabálytalan volt és hogy a körrendeletnek ama rendelkezései, a melyek szerint az E. A. 324. §-ára való hivatkozás nélkül a politikai mozgalmakban való tényleges részvételt általánosságban felelősségre vonással fenyegeti és a lelkészeknek jelöltség és mandátum vállalását az egyházközség egyhangú határozatától teszi függővé, a zsinati törvénynyel ellentétben állanak, miért is azokat hatálytalanoknak nyilvánítja. Tekintettel arra, hogy e körrendelet alapján senki ellen fegyelmi eljárás folyamatba téve nem lett, ez ügyben további intézkedés szükségét fennforogni nem látja, de felterjesztést intéz az egyetemes közgyűléshez, hogy a lelkészeknek képviselővé való választhatására és ennek előfeltételeire vonatkozólag egyetemes szabályrendelet útján gondoskodjon. 26. Tárgyaltatik a bácsi egyházmegye újabb felterjesztése, mely szerint a bíróilag megítélt követelést Opazua még mindég nem fizette meg, sőt annak behajtását a horvát országos kormány egyenesen megtagadta. Olvastatik az egyetemes felügyelő úr által közölt határozata a báni kormánynak, a melynek indokolása szerint azért tagadta meg a jogsegélyt, mert a marasztalás az 1893. évi zsinati törvény alapján történt, ez a törvény pedig a Horvát-Szlavon királyságoknak területén, csak az evang. egyházközségek külső jogi viszonyainak rendezéséről szóló 1898. évi május 7-én kelt törvény folytán lett jogérvényessé, de csak annyiban, a mennyiben az illető királyságok orsz. törvényeinek határai között keresztülvihetők. A hitvallási viszonyokról rendelkező 1906 január hó 17-én kelt törvény 5. §-a szerint csak azon adók, illetékek, adományok hajthatók be politikai végrehajtás útján, a melyek törvényen, vagy szokáson vagy elismert alapszabályon alapulnak, illetve melyek az illetékes közigazgatási hatóság által meg vannak állapítva.