Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1909. szeptember

41, Tárgvaltatik a gyomai ág. h. ev. egyház felebbezése 41-42. az arad-békési egyházmegye 1909. évi közgyűlésének 35. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata ellen, melyben az egyház a "gróf Stockhammer Ferdinándtól 1835-ben kapott 42 hold ú. n. papi földnek és növedékének, mint alapítványnak külön kezelésére utasíttatott. Tekintettel, hogy békés úton az érdekelt felek között felmerült ezen vitás kérdés el nem intézhető és így a közigazgatási út czélra nem vezet a közgvűlés a felmerült vitás jog megállapítása végett a felebbező egyházat az egyházi törvénykezési perútra utasítja. 42. Tárgyaltatik utalással a mult évi jegyzőkönyv 125. pontjára az aradi ág. h. ev. egyháznak a csanád-csongrádi egyházmegyébe leendő átcsatolása iránti kérelme. Beterjesztetik az arad-békési egyházmegye határozata, melyben, bár maga sem hiszi, hogy a megzavart jó testvéri egyetértés és szeretetteljes együttműködés többé lehetséges volna s így a maga részéről az elválás elé nehézségeket gördíteni nem kívánna, mégis mivel az elválás indokait alaposoknak és jogosoknak el nem ismerheti, az aradi egyházat kötelékéből el nem bocsátja; továbbá azon nézetének ad kifejezést, hogy ezen kérdés eldöntése úgyis az E. A. 329. §. a) pontja értelmében egyházi törvénykezési útra tartozik. Beterjesztetik továbbá a csanád-csongrádi egyházmegye határozata, mely szerint ezen kérdés felett napirendre tér, miután tudomására jutott az arad-békési egyházmegye most említett határozata. Az aradi egyháznak felterjesztett észrevételei és az aradbékési egyházmegye elnökségének észrevételei nyomán, a jogügyi bizottság javaslata értelmében a közgyűlés kimondja, hogy az E. A. 80. §-a értelmében egyházközségnek más egyházmegyébe leendő átcsatolásának kérdése közigazgatási útra tartozik, törvénykezési útra csupán az átcsatolásból eredő netáni vagyonjogi kérdések elbírálása tartozik. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy ezen kérdést nem csak a helyi egyház érdekeinek, hanem főkép a közegyház érdekének szemmeltartásával tartja megvizsgálandónák, és bár természetesnek tartja az aradi egyháznak azon óhaját, hogy saját hívei érdekének es vallási érzületének megóvása czéljából egv más egvházi kapcsolatba szeretne lépni, mégis a közegyház érdekét éppen abban látja megóva, ha az aradfegyház továbbra is az arad-békési egyházmegye kötelékében megmarad; ezek figyelembe vételével a kerü-